Az amerikai Legfelső Bíróság minden valószínűség szerint jóváhagyja Trump falát

„Állandóan visszatérő rigmus, hogy a déli határzár megépítéséhez szükséges forrás előteremtése érdekében Donald Trump elnök által kihirdetett rendkívüli állapot „alkotmányellenes”, és sérti a „hatalmi ágak elválasztását”. A New York University alkotmányjog-professzora, Richard H. Plides márciusban megjelent írásában ugyanakkor ezt egyáltalán nem így látja. Íme azok a főbb pontok, amelyeket írásában kiemel:

Donald Trump elnököt az 1976-ban elfogadott úgynevezett National Emergency Act hatalmazta fel a rendkívüli állapot kihirdetésére. E törvény elfogadása óta az amerikai elnökök mintegy 58 alkalommal hirdettek rendkívüli állapotot. Ennek során a demokrata és republikánus elnökök egyaránt olyan forrásokat használtak, melyeket nem a Kongresszus biztosított, de a Legfelső Bíróság mégsem változtatta meg ezeket a döntéseket. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a bíróságok nem szívesen kérdőjelezik meg az elnöki döntéseket olyan területeken, mint a nemzetbiztonság, a külügyek, valamint a rendkívüli állapot. A bíróságok ugyanis nem szakértők ezeken a területeken.

Plides e körben idézi Legfelső Bíróság Immigration and Naturalization Service v. Chadha ügyben hozott döntésének megállapítását, miszerint a „törvényhozói vétó alkotmányellenes” – ideértve a National Emergency Act alapján meghozott intézkedések tekintetében emelt kifogásokat is. A Kongresszus nem emelhet törvényhozói vétót, ugyanakkor új törvényt alkothat. Ebben az esetben azonban ez a hajó már elment, ugyanis Trump elnök már egy létező és érvényes törvény, a National Emergency Act alapján hirdette ki a rendkívüli állapotot.

A National Emergency Act nem határozza meg, mi számít rendkívüli állapot kihirdetésére okot adó körülménynek, és ez az elnök javára billenti a mérleget. Ennek megfelelően Trump elnök sem az alkotmányt, sem pedig a hatalmi ágak elválasztását nem sértette meg. Az egyoldalú elnöki intézkedésre a Kongresszus által még 1976-ban elfogadott törvény nyújtott lehetőséget, amit azóta 58 esetben alkalmaztak republikánus és demokrata elnökök egyaránt. Obama elnök például arra használta a törvényt, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül forrásokat csoportosítson át az egészségügyi törvényéhez.

Az ügy biztosan a bíróságokon köt ki, és végül a Legfelső Bíróság fogja kimondani benne a végső szót. És itt van az egész pikantériája: nyilvánvaló ugyanis, hogy a Legfelső Bíróság gyakran politikai, és nem jogi döntéseket hoz. A bíróságon jelenleg 4 liberális és 5 konzervatív bíró szolgál. Ezzel összefüggésben Richard A. Posner jogászprofesszor arra mutatott rá, hogy nehéz megmondani, vajon a Legfelsőbb Bíróság helyesen vagy helytelenül dönt-e el egy ügyet. Az alkotmányjogi kérdéseket ugyanis kizárólag politikai értékítélet alapján lehet eldönteni, és a politikai értékítéleteket nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni a jogi normák alapján.

Ha a Legfelső Bíróság a törvények alapján és a Chadha-ügyben kimondott precedenst követve, és nem politikai vagy ideológiai elvek mentén dönti el az ügyet, akkor az eredmény 9:0 lenne a Trump elnök által a déli határzár költségeinek fedezése érdekében kihirdetett rendkívüli állapot fenntartása mellett. Miért van mégis olyan érzése az embernek, hogy a végeredmény 5:4 lesz?”

A Precedens a rendkívüli állapot kihirdetésének ügyében korábban itt tett közzé elemzést.