Állandóan visszatérő rigmus, hogy az illegális migráció és a déli határzár felépítése miatt Donald Trump elnök által kihirdetett rendkívüli állapot „alkotmányellenes”, és sérti a „hatalmi ágak elválasztását.” Ezt az elterjedt nézetet cáfolja Richard H. Plides alkotmányjogász professzor, aki szerint a korábbi esetek, illetve az egyes közjogi intézmények szerepe azt mutatja, hogy Trump elnök sem az alkotmányt, sem pedig a hatalmi ágak elválasztását nem sértette meg. A precedensek alapján a Legfelső Bíróságon 9:0- ra kellene eldönteni az ügyet a rendkívüli állapot fenntartása mellett. Miért van mégis olyan érzése az embernek, hogy a végeredmény 5:4 lesz?
„Állandóan visszatérő rigmus, hogy a déli határzár megépítéséhez szükséges forrás előteremtése érdekében Donald Trump elnök által kihirdetett rendkívüli állapot „alkotmányellenes”, és sérti a „hatalmi ágak elválasztását”. A New York University alkotmányjog-professzora, Richard H. Plides márciusban megjelent írásában ugyanakkor ezt egyáltalán nem így látja. Íme azok a főbb pontok, amelyeket írásában kiemel:
Donald Trump elnököt az 1976-ban elfogadott úgynevezett National Emergency Act hatalmazta fel a rendkívüli állapot kihirdetésére. E törvény elfogadása óta az amerikai elnökök mintegy 58 alkalommal hirdettek rendkívüli állapotot. Ennek során a demokrata és republikánus elnökök egyaránt olyan forrásokat használtak, melyeket nem a Kongresszus biztosított, de a Legfelső Bíróság mégsem változtatta meg ezeket a döntéseket. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a bíróságok nem szívesen kérdőjelezik meg az elnöki döntéseket olyan területeken, mint a nemzetbiztonság, a külügyek, valamint a rendkívüli állapot. A bíróságok ugyanis nem szakértők ezeken a területeken.
Plides e körben idézi Legfelső Bíróság Immigration and Naturalization Service v. Chadha ügyben hozott döntésének megállapítását, miszerint a „törvényhozói vétó alkotmányellenes” – ideértve a National Emergency Act alapján meghozott intézkedések tekintetében emelt kifogásokat is. A Kongresszus nem emelhet törvényhozói vétót, ugyanakkor új törvényt alkothat. Ebben az esetben azonban ez a hajó már elment, ugyanis Trump elnök már egy létező és érvényes törvény, a National Emergency Act alapján hirdette ki a rendkívüli állapotot.
A National Emergency Act nem határozza meg, mi számít rendkívüli állapot kihirdetésére okot adó körülménynek, és ez az elnök javára billenti a mérleget. Ennek megfelelően Trump elnök sem az alkotmányt, sem pedig a hatalmi ágak elválasztását nem sértette meg. Az egyoldalú elnöki intézkedésre a Kongresszus által még 1976-ban elfogadott törvény nyújtott lehetőséget, amit azóta 58 esetben alkalmaztak republikánus és demokrata elnökök egyaránt. Obama elnök például arra használta a törvényt, hogy kongresszusi felhatalmazás nélkül forrásokat csoportosítson át az egészségügyi törvényéhez.
Az ügy biztosan a bíróságokon köt ki, és végül a Legfelső Bíróság fogja kimondani benne a végső szót. És itt van az egész pikantériája: nyilvánvaló ugyanis, hogy a Legfelső Bíróság gyakran politikai, és nem jogi döntéseket hoz. A bíróságon jelenleg 4 liberális és 5 konzervatív bíró szolgál. Ezzel összefüggésben Richard A. Posner jogászprofesszor arra mutatott rá, hogy nehéz megmondani, vajon a Legfelsőbb Bíróság helyesen vagy helytelenül dönt-e el egy ügyet. Az alkotmányjogi kérdéseket ugyanis kizárólag politikai értékítélet alapján lehet eldönteni, és a politikai értékítéleteket nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni a jogi normák alapján.
Ha a Legfelső Bíróság a törvények alapján és a Chadha-ügyben kimondott precedenst követve, és nem politikai vagy ideológiai elvek mentén dönti el az ügyet, akkor az eredmény 9:0 lenne a Trump elnök által a déli határzár költségeinek fedezése érdekében kihirdetett rendkívüli állapot fenntartása mellett. Miért van mégis olyan érzése az embernek, hogy a végeredmény 5:4 lesz?”
A Precedens a rendkívüli állapot kihirdetésének ügyében korábban itt tett közzé elemzést.
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Marco Rubio szerint az elnök tartós békét akar és sürgősen.
A liberális lap szerint Trump azt akarja, hogy Izrael megsemmisítse a Hamászt.
Donald Trumpot beiktatták az Amerikai Egyesült Államok 47.elnökének és máris számos nagy horderejű rendeletet aláírt. Egy biztos Trump elnöksége alatt a világ teljesen más lesz, mint eddig volt.
Robert Habeck kancellárhelyettes szerint az EU készen áll a vámtarifák emelésére, bár reméli, nem kerül erre sor.
Nincs túl jó reputációjuk a jobboldali-populista elnöknél, pedig nagyon igyekeznek.
Menczer Tamás felidézte az emlékezetes találkozását Magyar Péterrel, mely során a kommunikációs igazgató kijelentései kísértetiesen összecsengtek Radnai Márk mondataival.
A lengyel miniszterelnök bár az EP-ben Európa nagyságáról beszélt, saját hazájában „lépésről lépésre” építi le a jogállamot.
