Honnan indulhat a baloldal szellemi-elméleti megújulása?
„A világ ma már nem olyan, ahogyan azt a baloldal klasszikus elméletei – mindenekelőtt az ortodox marxizmus – leírták. Ebben az új helyzetben pedig a baloldal elméleti iránytű nélkül haladva képtelenné vált a célzott és koherens cselekvésre is. Kiss Viktor Ideológia, kritika, posztmarxizmus című könyvében a baloldali cselekvés új elméletét akarja megalapozni.
Meglátása szerint ennek legmegfelelőbb kiindulópontja az úgynevezett posztmarxizmus elméleti hagyományában keresendő, vagyis azon – elsősorban a 20. század második felétől kezdve aktív – társadalomelméleti gondolkodók munkáiban, akik a baloldali kritikai elmélet talaján állva a hagyományos marxizmus kereteinek meghaladását tűzték ki célként. Olyan szerzők tartoznak ebbe a körbe, mint Ernesto Laclau, Chantal Mouffe, Slavoj Žižek és sokan mások.
A radikális-forradalmi politika előmozdításához – állítják Kiss szerint a posztmarxizmus képviselői – nem a társadalom gazdasági alapja, hanem az ideológia szintjén kell beavatkozni. Ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy a radikális-forradalmi politika híveinek meg kell kísérelniük ugyanúgy manipulációnak, agymosásnak alávetni a társadalom tagjait, amint a fennálló rend ideológiai struktúrái teszik. Ez az elképzelés – amelyet Kiss az ideológia »instrumentális-cinikus« felfogásának nevez – az ideológia negatív vagy pejoratív fogalmához tartozik, amelyet a posztmarxizmus meg akar haladni.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
