Balóval van vége

„Az előadásokra készülve behatóan foglalkoztam szakmai tevékenységével. Ezért halála napján arra készültem, hogy megírom, miben volt zseniális, s mi az, ami miatt a tőkés érdekeknek alárendelt televíziózásban már nem kaphatott volna főszerepet. Szerintem akkor sem, ha a két magyarországi, földfelszíni sugárzású országos kereskedelmi televízió létrehozására 1997 januárjában kiírt pályázathoz kapcsolódva nem húzzák ki alóla, s az általa megteremtett TV3 csatorna alól a szőnyeget a lehetséges amerikai befektetők, akik alighanem jól felfogott érdekeik miatt engedtek a politikai és pénzügyi kényszereknek.

Mikor mindezt felvázoltam, annyira méltatlannak éreztem a saját ötletemet, hogy a blogbejegyzést felében-harmadában nyitva hagyva azt gondoltam: talán még előveszem a szövegtöredéket. Csakhogy Zöldi László Médianaplójában rábukkantam a magától Baló Györgytől is származó idézetekre, amelyekből kettőt ideemeltem. Ezek miatt végképp letettem arról, hogy írjak róla. Pedig már munkacímem is volt hozzá: »Baló a mókuskerékben«. Ám kiderült, hogy nálam sokkal jobban tudta mindazt, amit én jegyezhettem volna fel. Szinte holtában is rám pirított, amikor kollégám idézetgyűjteményében rábukkantam például erre a mondatára:

»Sorskérdések helyett holnap már érdektelen híreken rágódunk.«

Ugyan miként gondolhattam, hogy ő, aki oly mélyen elemzett egy-egy közéleti-társadalmi jelenséget, aki oly vesébe látva hozta felszínre interjúalanyaiból mindazt, amit addig talán ők sem tudatosítottak magukban, épp önmaga erényeivel és a hozzá mért gyengeségeivel ne lett volna tisztában? Akkor meg miként jövök ahhoz, hogy helyette szövegeljek? – zártam le a róla való töprengést. Most azonban mégiscsak engednem kellett valamiféle kényszernek, hogy mindezt leírjam. És nincs rá magyarázatom, hogy miért állok be magam is az emlékezők sorába...”