Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Nincs külön székely és magyar szabadság, mert egy a nemzet; de van egy ügy, amit ezen a napon tudunk kiemelni: a székely autonómiát.
1854. március 10-én három székely Marosvásárhelyen hősi halált halt a magyar szabadságért. Nem a székelyért, hanem az összmagyar szabadságért. Az 1849/49-es küzdelmet akarták folytatni, ami akkor teljesen reménytelennek tűnt. 1867-ben létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, és megkezdődött Magyarország legsikeresebb időszaka 1490 óta.
2012 óta ez a székely szabadság napja. Természetesen nincs külön székely és magyar szabadság, mert egy a nemzet; de van egy ügy, amit ezen a napon tudunk kiemelni: a székely autonómiát. Hangsúlyozottan a területi autonómia ügyét, ami
Ez a román állam totálisan elutasító álláspontja miatt ma pont annyira reménytelennek tűnik, mint amilyennek 1854-ben a kiegyezés tűnt.
Ahogy a budapesti rendezvényen Németh Zsolt kiemelte, a 2018-as év rossz volt a határainkon túlra került magyar közösségek számára. A legsúlyosabb visszalépések Kárpátalján történtek, de Románia is komoly lépéseket tett a magyarság ellen.
A Beke-Szőcs ügyben egy koncepciós pert vittek végig, ártatlan embereket zártak börtönbe, támadást indítottak a magyar oktatás ellen és egy 1952-es koncepciós ítéletre hivatkozva visszavettek tízezer hektár, azaz közel két Szentendrei-sziget méretű területet a Bánffy-családtól. A külügyi bizottság elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy európai uniós forrásokból, uniós eszközökkel folytatódik a magyarság ellen a diszkrimináció, miközben Brüsszel folyamatosan a sokszínűségről beszél.
De Németh Zsolt kiemelte, van ok az örömre is. Március 7-én a Székely Nemzeti Tanács győzelmet aratott az Európai Bizottság, és az az Európai Unió felett, de nem csak felettük, hanem a magyar ügy ellen fellépő Románia, Szlovákia és Görögország felett is. Ezzel
egymillió aláírást kell majd összegyűjteni. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is utalt arra a megfélemlítési kampányra, amely az erdélyi magyar közösséget érte az utóbbi időben. Hangsúlyozta, hogy csak a párbeszéd vezethet továbblépésre, de erre a párbeszédre a román állam nem hajlandó.
Három ok is volt, hogy sokan eljöjjenek ezen a vasárnap délután: ingyenes Ismerős Arcok-koncert, Varga Miklós dalai, és a fokozott román megfélemlítés és elnyomás Erdélyben. Az eső eleinte ugyan csepergett, de később már egy gyönyörű naplementében lobogott a székely és magyar zászlók tengere.
A Hősök terét mégsem töltötte be a tömeg. Amíg nem fogja betölteni, amíg nem ez a kérdés lesz a magyar közélet egyik legfontosabb problémája, amiről legalább annyit beszélünk, mint a migrációról vagy a demográfiáról, addig nehéz dolga lesz a székelyeknek.
Pedig „egy vérből valók vagyunk”.