Másrészt pedig teljesen nyitva állnak a kapuink: mindenféle színházi nyelv és gondolat megjelenik.
„Tavaly indiai és arab színházak előadásait is láthatta a közönség a MITEM-en. Az idei, hatodik találkozón kik mutatkoznak be?
Az elmúlt évben kinyitottuk a kaput az arab színház felé, és érkezett egy indiai színház is – mindkettő számunkra teljesen ismeretlen világ volt. Izgalmas, gazdag előadásokat láthattunk fantasztikus színészekkel, alkotókkal. Bemutattuk az ő világukat, az ő gondolataikat közvetítettük az aktuális világhelyzetről. Az idén két új ország, Kazahsztán és Portugália mutatkozik be a fesztiválon, míg természetesen számos visszatérő vendégünk lesz.
Most úgy döntöttünk, kicsit a magunk világára reflektálva a gyökereinket, az antropológiai gondolatot járjuk körbe a nemzeti kultúránk lehetőségeiről, hagyományaink megőrzéséről. Az előadások nagy része erről szól.
Hogyan látja, miben egyedi, miben más a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó?
A találkozó lényege kettős: egyrészt folyamatosan jelezzük, hogy ragaszkodunk a kultúránkhoz, ahhoz, hogy az értékeinket át kell adni generációról generációra, ragaszkodunk az egyediségünkhöz. Keressük, hogyan tudnánk ezt megőrizni. Másrészt pedig teljesen nyitva állnak a kapuink: mindenféle színházi nyelv és gondolat megjelenik. Terepet adunk elvek, gondolatok ütköztetésére is. Azt gondolom, ettől vagyunk egyediek. Ez nem mindenütt történhet meg.
Azok az emberek, akik szemrehányást tesznek nekünk egyfajta ideológiához való kötődésünk kizárólagossága kapcsán, ha magukba néznének, és megvizsgálnák, hogy náluk lehetséges lenne-e ilyen fesztivált rendezni, ahol a központi gondolattól ennyire eltérő gondolat is helyet kap, talán átértékelnék a kritikáikat.
Meggyőződésem, hogy tisztelni kell egymást, és meghallgatni a másikat. Amikor hat évvel ezelőtt először rendeztük meg a találkozót, éppen ilyennek képzeltük.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
