Munkaszüneti nap lett Berlinben a nemzetközi nőnap – de mi is a baj ezzel?

2019. február 12. 16:50

Elgondolkodtató üzenet olvasható ki belőle Európa jövőjét illetően.

2019. február 12. 16:50
Máthé Zsuzsa
Máthé Zsuzsa
Képmás

„Új munkaszüneti napot vezettek be a német fővárosban, olvasható a minapi hír. Na, és? – mondhatnánk. Végülis mi közünk nekünk ehhez? Esetleg irigykedhetnénk, milyen jó nekik, hiszen ez eggyel több pihenőnapot jelent, ami munkavállalóként nyilván örömhír.

Ha azonban picit közelebbről vizsgáljuk meg az apróbetűs híradást, elgondolkodtató üzenet olvasható ki belőle Európa jövőjét illetően. Nem véletlen, hogy a németországi baloldali-liberális politikai csoportok örömünnepet ülnek, mert a nemzetközi nőnap munkaszüneti rangra emelésével szerintük nagyot léptek előre a nemek közti egyenlőség – céljait tekintve ma már homályos– útján.

De miért is üzenetértékű ez az intézkedés?

A munkaszüneti napok képet rajzolnak egy társadalom értékpreferenciájáról: kiválasztásukat az határozza meg, hogy mit tart az adott közösségösszetartozását kifejező értéknek. Így lettek Európa-szerte a nemzeti emléknapok és a keresztény egyházi év jelentős eseményei olyan ünnepekké, amelyek figyelmünket családjaink és hitbéli-nemzeti közösségeink irányába fordítják.

Európa alapértékei jelennek meg a munkanapok-pihenőnapok rendjében.

Az értékrend két fő pillére: a kereszténység mint hitbéli-lelki alap és a nemzetállamok mint egyedi nyelvi, kulturális és történeti fejlődésívek eredményei. Ezek az »oszlopok« adják az Európai Unió egységét, ugyanakkor sajátos diverzitását.

Az utóbbi években azonban jelentős változáson megy keresztül Európa: az erőteljes értékvesztés és az egyre kevertebb népesség miatt is komoly törekvések próbálják felpuhítani az identitást. Így lehetséges, hogy hitünk kiüresedését jelképezve Jézus születésének ünnepe egyre inkább valamiféle grincsfás, téli manós szeretetbulivá silányul, és az is, hogy az egyes országok nemzeti ünnepeikkel is egyre kevésbé tudnak mit kezdeni a multikulturális, globális eszmék térnyerésével.

Különösképp így van ez a németek között, akik úgy tűnik, nem tudják feldolgozni nemzeti tragédiájukat, a nácizmust, és nem hiszik el: e borzasztó történelmi kataklizma sem adhat okot arra, hogy nemzeti hovatartozásukat, egyediségüket megtagadják. Ez az állapot vezetett oda, hogy az európai szellem egykor meghatározó kultúrnemzete, a németség mára szilánkos identitásúvá, önfeladóvá lett, és ez – tekintettel lélekszámbeli és gazdasági vezető szerepükre a kontinensen – kihat egész Európa jövőjének alakulására.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fogas paduc
2019. február 13. 13:30
Ajaj! Ebből baj lesz. Ugyanis ez sérti a muzulmánok, meg a genderhívők érzékenységét.
írmag
2019. február 12. 23:02
A magyar komcsik megoldása mutatósabb volt a munkahelyeken: a nők 12-kor hazamehetnek, aki nem férfi az is.
duzur
2019. február 12. 19:08
Vajon mikor voltak az Európaiak elégedettek? Szép tradicióik és keresztény hitük se óvta meg öket viszályok meg véres háborúk sorozatától. Jó lenne, ha a jövöje jobban sikerülne mint a múltja...
Akitlosz
2019. február 12. 17:28
Németországban egy szál nemzeti ünnep van, "A német egység napja" annak emlékére, amikor is az NSZK annektálta az NDK-t. Semmi több. Úgyhogy szinte az összes munkaszüneti nap keresztény ünnep, tehát a szerző vallási fanatikus kisasszonynak nincsen igaza. Mit akarna még ennyinél is többet? A keresztények mindenhol internacionalista ideológiát követnek, így a nemzetek és azok kultúrájának az első és fő elnyomói. De azért akadnak szerencsére Németországban is akik őrzik a német kultúrát. https://www.youtube.com/watch?v=U10ftE4XQvo
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!