Hogyan védhetjük meg gyerekeinket a virtuális világban?

„Semmire sem megyünk, ha leszóljuk, kritizáljuk, gúnyoljuk a kedvenceit. Sokkal hatékonyabb az őszinte érdeklődés, az elfogadó nyitottság. Ebből az alapállásból indulhat el egy diskurzus arról, miért tetszik neki ez vagy az, miért szeretne hasonlítani rá, milyen jó tulajdonságai vannak szerinte, lehet-e jó példa számára.

A reklámokról is érdemes beszélgetni. A sokszor játékok-, internetes tartalmak közé bújtatott reklámok a gyerekekben is extra igényeket generálnak, olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására ösztönöznek, amelyekre valójában semmi szükségünk. A gyerekeket meg kell próbálni minél kritikusabb netezésre szoktatni, tiltás és papolás helyett megtanítani nekik felismerni a manipulációt.

A kutatások alapján a Z generáció tagjai az online közösségek aktív résztvevői. Mire mi felkapjuk a telefont, ők már bepötyögtek egy üzenetet. Folyamatosan elérhetők és kommunikálnak egymással, ám – mivel gesztusok, mimika, hangsúlyok és hanglejtés nélkül teszik ezt – sokszor csorbul az információ, erre érdemes felhívni a figyelmüket. A másik csapda – és erről is fontos beszélgetni velük –, hogy a sok virtuális barát között sok a nem valódi. Ha valaki sok emberrel tart kapcsolatot a közösségi oldalakon, az nem jelenti azt, hogy valóban sok emberrel »érintkezik«”.