Nincs kihívója Netanjahunak

A szerző az izraeli kormánypárt, a Likud nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora

Ahogy közelednek a választások Izraelben, érdemes vetni egy pillantást a térképre és felmérni, ki kinek a pártját fogja, illetve hogy milyen eséllyel indulnak az egyes szereplők. Az izraeli politika legnagyobb kérdése jelenleg nem az, hogy ki nyeri meg a választást, hanem hogy ki lesz Benjamin Netanjahunak és pártjának, a Likudnak koalíciós partnere?

Április 9-én nyolcmillió izraeli fog választani és eldönteni, hogy ki vezesse az országot a következő négy év során. Izraelben parlamentáris választások vannak. Minden állampolgárnak egy szavazata van, amellyel arra szavazhat, akit méltónak ítél arra, hogy őt képviselje a 120 székes izraeli parlamentben, a Kneszetben. A bejutási határ Izraelben jelenleg 3,25%, ami nagy vonalakban 27-30 000 szavazatnak felel meg.

Ami érdekes az izraeli politikával kapcsolatban, az a diskurzus ideológiától való eltávolodása: ma már nem igazán arról beszélhetünk, hogy valaki progresszív vagy konzervatív,

Minden jel szerint 13 év sem volt elég, hogy a többi párt megtalálja Netanjahu legyőzésének receptjét, vagy hogy megakadályozzák ötödik kormányalakítását. A Likud, amelynek 30 széke volt az előző ciklusban, az előrejelzések szerint nem csak megőrzi eddigi helyeit, de még 34-35 széket is nyerhet áprilisban.

A párt, amelynek a Likud fő kihívójának kellene lennie, Ha’avoda névre hallgat: ez az izraeli Munkáspárt. Ez a párt az elmúlt ciklus során a második legnagyobb párt volt 24 Kneszet-szék birtokosaként. A legfrissebb felmérések szerint azonban Izrael eddigi történetében először ez a párt – mely a legrégebbi izraeli párt, s mely az ország életét meghatározta annak első évtizedeiben – nem fogja meghaladni a kilenc széket.

A Munkáspárt ezen „eredménye” az előző választás során kötött szövetségének köszönhető Cipi Livni Ha’tnua (A mozgalom) nevű pártjával. Szövetségük neve Ha’mahane Ha’cioni, azaz Cionista Tábor volt. 2017 júliusában azonban a Munkáspárt új elnököt választott Avi Gabaj személyében, aki csúnya körülmények között szakított korábbi szövetségeseivel. A szakításból a Munkáspárt sem állt fell igazán, ám Livni pártját egyenesen a bejutási küszöb alá lökte. Livni, aki eddig már négy pártot járt meg, reményeit valószínűleg a magyar-zsidó felmenőkkel is rendelkező Jair Lapid pártjában, a Jes Atid (Van Jövő) pártban fogja megtalálni. 

Jair Lapid (balra) és Cipi Livni

A Jes Atid lényegében egyetlen személy, a párt elnöke köré épül.

és csakis Jair Lapid fog dönteni arról, hogy milyen jövője van a Jes Atidnak. A Jes Atidot két ciklussal ezelőtt alapították, amikor is elérte eddigi legnagyobb eredményét 19 székkel. Azóta azonban egyértelművé vált, hogy nem képes nagyobbá nőni, és nem ők lesznek a Likud és Netanjahu igazi kihívói. 

A mostani választás talán legérdekesebb eseménye a hasonlóan magyar-zsidó származású Beni Ganc volt izraeli vezérkari főnök döntése, hogy új pártot alapít Hoszen Le’jiszrael néven. Gancnak nagyon jó neve van az izraeli közvélemény előtt: sikeres vezérkari főnökként sokan tisztelik, erkölcsös és megbízható embernek tartják. A legnagyobb gond Ganccal, hogy nem fejti ki véleményét Izrael fontos kérdéseivel kapcsolatban, így nem lehet tudni, mit gondol azokról.

Így hát amíg a Netanjahu-ellenes tábor tagjai egymás között marakodnak, addig

A végleges frontvonalak azonban csak egy hónappal a választások előtt alakulhatnak ki. Addig sok minden történhet. Új szereplők léphetnek a porondra, illetve az állami főügyész is várat magára, akinek döntésre kéne jutnia a Netanjahut ért vádakkal kapcsolatban.

Netanjahu előtt azonban a valódi kihívás nem a választás megnyerése, hanem egy szilárd koalíció építése a sok kis pártból, akik egyelőre még abban sem tudnak megegyezni, hogy milyen keretek között mérkőzzenek meg Netanjahuval.