Mozgalmi fantomok

Nem tudom, mennyire gondolják komolyan az ellenzéki politikusok – a ballib publicistáktól eltérően –, hogy a december valóban fordulatot kínált. Valóban, ismét volt egy-két nagyobb budapesti tüntetés, megmozdultak – elsősorban – az egyetemi központok, de egyelőre a nagyobb iparvárosok tartósan nem, ahol pedig még létezhetnek élő szakszervezetek, így az ellenzéki politizálás talán még nagyobb mértékben rájuk épülhetne. Néhány hétig megint működhettek 5-6 ezres akciózó, a pártoktól független fiatal hálózatok (amelyeknek egyelőre a szakszervezetekhez közük sincs).

Ez így mind, együtt, jó irányba indítja el a folyamatokat. Viszont ebben a pár hétben egy dolog azért világos lett. Az eddigi antiorbánista értelmiségi ellenállást egyelőre egy menetben nem sikerült munkás-értelmiségi ellenállássá bővíteni. Még akkor sem, ha a hangadók naponta többször is a »rabszolgatörvényről« beszéltek a közönségnek. A kialakult helyzet persze sokaknak nem tetszett, de a magyar dolgozók tömege láthatóan nem hitte, nem érezte úgy, hogy ők most mind »rabszolgák« lennének.”