„A Mazsike alapszabályában többek között a következő olvasható: »…keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére...«
Talán ezek után mondanom sem kell, hogy Füst Milán nézetei a zsidókról – immár bizonyítottan – nem alkalmasak a zsidók számára identitásuk pozitív megélésére. Egy hangsúlyozottan és tartósan zsidóellenes nézeteket valló egyén nem lehet emblematikus alakja egy magyar zsidó kulturális szervezetnek. Az persze kérdés, hogy a Mazsike miért hirdet rendezvényeket Füst Milán Páholy címszó alatt.
Feltételezni sem merem, hogy nem tudják azt, amit Schein Gábor megírt. Kirschner Péter elnökkel együtt (aki a fővárosban hosszú évekig dolgozott a kulturális főpolgármester-helyettes mellett) kilenctagú vezetőség áll az egyesület élén – mindannyian képzett, tájékozott emberek. Nehezen vélelmezhető, hogy egy általuk felvállalt emblematikus név zsidókat érintő aurájával és alapszabályukat megkérdőjelező jellegével ne lennének tisztában.
Ha tehát kizárjuk azt, hogy Schein Gábor könyvének megjelenése után másfél évvel sincsenek tudatában annak, amit a szerző leírt, akkor csak az a magyarázat marad: Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser. Illene tudni, sem a baloldaliság, sem a zsidó származás nem garancia a zsidóellenességgel szemben. Egy zsidó szervezet pedig nem emelhet piedesztálra egy virtigli antiszemitát.
Összegezve: Füst Milán irodalmi teljesítménye okán megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla, díj viselje a nevét, de egy zsidó szervezet számára antiszemitizmusa miatt nem lehet cégér. Akár a XX. században is sok olyan ismert, nagy hozzáadott értéket létrehozó, nemzetközileg is jegyzett, zsidó származású, humanista elkötelezettségű és nem zsidóellenes magyar irodalmi alkotó van, aki méltó lenne arra, hogy egy magyar zsidó kulturális egyesület szellemi fórumának névadója legyen. Füst Milán nem tartozik ezek közé.”