„Egy ember a sípjába fújt, mire kacsának öltözött fiatalok biciklizve kezdtek kötelekről lógó virágokat gyűjteni
lyen és ehhez hasonló mulatságos emlékeket idézhet a Játék határok nélkül televíziós vetélkedő, de sajnos mostanában egy másik »játék« is zajlik, amelyre illene a műsor címe: a jelen lévő országok képviselői elfogadták Marrákesben az ENSZ migrációs csomagjának szövegét. Ezen persze nem biztos, hogy nevetni fogunk, mert olyan játékba akarnak minket belekényszeríteni, amelyben a szabályok megalkotói és a bírák is részt vevő, érdekelt felek.
A dokumentumban azt írják, a migráció az egyetemes történelem része emberemlékezet óta, és mindig gazdagságot és jólétet hozott. Ez részben igaz, ahogy igaz a háborúkra és a járványokra is, mert valakinek végül tényleg gazdagságot hoztak, de az áldozatok véleménye utólag ritkán derült ki. A migráció esetében az érkezők mennyisége és minősége is nagyban meghatározza azt, hogy a folyamat hatása összességében egy adott társadalom számára végül pozitív vagy negatív lesz. Kérdezzük csak meg a Római Birodalom lakóit!
A vezérlőelvek a migrációban a dokumentum írói szerint a közös megértés, a megosztott felelősség és egység az ügyért. A közös megértés, amely abban merül ki, hogy a fejlettebb országoknak kötelező megérteniük a szegényebbek gondjait, míg utóbbiaknak egy pillanatig sem kell tekintettel lenniük a nyugatiak aggályaira a korlátlan migráció kapcsán. A megosztott felelősség, amikor két opció van: az európaiak vagy fogadjanak be mindenkit, vagy fizessenek rengeteg pénzt, miközben sok kibocsátó országban a legtöbb politikus – meglehetősen felelőtlenül – csak a mának politizál. És egység az ügyért, amely csak a vélemény kötelező egységét jelenti, említés szintjén sem kerülhettek bele azok a gondolatok, amelyek eltértek a fősodortól.”