Több munka helyett több bért!

„Szürreális élmény volt a minap a parlamentben a munkavállalók százezreit érintő, a munkaszervezést alapjaiban megváltoztató törvényjavaslat vitájában egy laptopjába temetkező Kósa Lajost és az üresen kongó kormánypárti padsorokat látni. Mindenféle egyeztetés nélkül dobták be a hajmeresztő javaslataikat a Ház elé, jól el is dugták a vitát az éjszakába, hogy aztán a túlórázást megelégelő levezető elnök fogja magát, és a házszabályt felrúgva, az ellenzéket elhallgattatva lezárja a vitát. Azt hiszem, a levezető elnökön kívül kevesen lehetnek ebben az országban, akik megengedhetik maguknak, hogy így reagáljanak a nekik nem tetsző túlórára, aminek a keretét éppen most akarja tovább növelni a Fidesz. Ez ellen küzdöttünk keményen éjszaka a parlamentben és ebből kerekedett olyan botrány, hogy végül a Fidesz nem tudta feltűnés nélkül végrehajtani ezt a merényletet.

Mindenesetre érdeklődve hallgattam Kósa Lajos próbálkozásait annak kimagyarázására, hogy miért is lesz jó a magyar embereknek az, ha évi 250 helyett 400 túlórát rendelhetnek el a munkáltatók az ő beleegyezésük nélkül, és ha ad absurdum három évet kell majd várni a túlóra kifizetésére. Nem kellett sokat várnom a megfejtésre. Kiderült, hogy ők csak a »fölösleges bürokratikus akadályokat« akarják eltakarítani az önkéntes túlmunka útjából. Magyarul, aki többet akar keresni, dolgozhasson többet. Ezzel több probléma is van, például az, hogy konkrétan nem ez szerepelt a beterjesztett törvényben, hiszen ott még véletlenül se kötik a dolgozók beleegyezéséhez, azaz kollektív szerződéshez a túlmunkakeret növelését. Ennek módosításáról viszont elvileg sikerült megállapodniuk a szakszervezetekkel, úgyhogy térjünk át a gyökérproblémára.

Tudjuk, hogy sokan azért kénytelenek egyre csak fokozni az önkizsákmányolást, mert több pénzre van szükségük. De észre kell vennie a döntéshozóknak, hogy ezeknek az embereknek nem választás a túlóra, hanem kényszer. Azért kényszerülnek túldolgozni magukat, mert napi nyolc óra munkával sem tudják megkeresni azt a pénzt, amiből tisztességesen el tudnák tartani a családjukat, törleszteni a hitelüket, vagy éppen kifizetni zsebből az orvosi ellátást. Nagyon sok olyan dolgozó írt nekem, aki minimálbért keres, és több műszakban dolgozik, és a már így is megterhelő munkarend mellett kénytelen többletmunkát vállalni — és ez csak rosszabb lesz. E helyzetben nem a több munka a megoldás, hanem a több bér.”