Nagy Imrével semmi baj nincs

„De Donáth György szobrát végül nem avatták fel 2016 februárjában Boross Péterrel. Sokan azért tiltakoztak, mert Donáth György szélsőjobboldali képviselő volt, és a zsidótörvények támogatója. Az elmaradt szoboravatásról Ön az Origónak azt nyilatkozta, méltatlan lenne Donáth György emlékéhez kiabáló tüntetők között a szoboravatás.

- Hogyha egy pillanatra attól az értelmes gondolkodást és párbeszédet megszüntető szekértábor-küzdelemtől és kettős mércétől el tudnánk vonatkoztatni, amely a magyar politikát jellemzi, akkor azért mindenkinek könnyű belátni, hogy az igenis tiszteletreméltó - Donáth Györgynél éppen úgy, mint ahogy Nagy Imrénél -, ha valakit az élete végén egy koncepciós perben azért végeznek ki, mert hősiesen állt ki olyan értékek mellett, amelyeket mindannyian fontosnak érzünk és amelyek a ’89 utáni magyar demokrácia alapját képezik. Függetlenül attól vagy akár annak ellenére, hogy előtte egész életében mit és miként tett. Nagy Imre kapcsán ebben akár kompromisszumra is juthatnánk, és akkor utána el lehet vitatkozni azon, hogy ebből következik-e az, hogy Nagy Imre szobrának a Vértanúk terén kell állni, amely a nevét a vörösterror áldozatai után kapta vagy pedig máshol - méltó környezetben. Ez azonban nem a kormány, hanem az Országgyűlés hatásköre és döntése.

Mi a baj Nagy Imrével?

- Nagy Imrével semmi baj nincs. 2011-től bevallottan az volt az Országgyűlés célja, hogy a kommunista diktatúra és a náci megszállás előtti, a parlament épületéhez méltó és szép műalkotásokat kell helyreállítani.

A Horthy-éra méltó volt és szép volt?

- Ez nem a Horthy-korszak megítélésével függ össze, hiszen a tér az Országgyűlés épületének elkészülte után, a századfordulótól kezdve nyerte el végleges arculatát. Tény, hogy a Vértanúk terén korábban a kommunista vörös terror áldozatainak állítottak emléket.

A Nemzeti vértanúk emlékművét 1934 márciusában állították, akkor Horthy már kormányzó volt.

- Attól, hogy a szobor elkészültekor Horthy volt a kormányzó, állíthat méltóképpen emléket egy tragikus történelmi esemény áldozatainak.

Az 1918-19-es vörös terror áldozatainak az emlékére állították a vértanúk emlékművét. De amikor Horthy Miklós 1919 novemberében bevonult Budapestre, azok a Prónay-egységek kísérték, akik a fehérterror - aminek antiszemita jellege is volt - különítményesei voltak.

- Bár az eddigi beszélgetésünk cáfolata ennek, de én minden, a történelem iránti vonzalmamból eredő csábítás ellenére igyekszem a napi politikában csak ritkán foglalkozni az évszázaddal ezelőtti történelmi kérdések nyilvános megvitatásával, eltekintve azoktól az eseményektől, a nemzeti ünnepektől, évfordulóktól, amikor ez elkerülhetetlen. Nagy Imrével kapcsolatosan a három évvel ezelőtt, 2015. június 16-i nemzeti gyásznap szónokaként mindent elmondtam, amit tudok és ma is gondolok.”