Felrobbant az áram ára

„2018-ban minden drágul az európai energiapiacon: a kvóta, az áram, a gáz, ezért Magyarországon nehezebb finanszírozni a rezsicsökkentést. Még az inflációs célok is veszélybe kerülhetnek, viszont akár kialakulhat egy olyan árkörnyezet is, amely megtérülővé teheti Paks 2 megépítését.
2018 az energiaárak robbanásáról szól. Ok van bőven: szélsőséges klimatikus viszonyok, globális kereskedelmi ellenségeskedés, a nyersanyagokban gazdag országok (Oroszország, Szaúd-Arábia, Irán, Venezuela) rémes nemzetközi megítélése, romló kapcsolatrendszere,
elfordulás az atomtól, a széntől.

Nem csoda, hogy a kisebb októberi korrekció ellenére is az idén nagyon sokat drágult az energia, így a globális jegyzésű olaj, a regionálisabb jegyzésű gáz vagy a még lokálisabb áram. Az új árszint a termelőknek nagy üzlet, de másoknak rémálom: például azoknak az iparágaknak, amelyek sok energiát használnak, az áramfogyasztó, benzinfogyasztó adófizetőknek és általában is a nyersanyagokban kevésbé gazdag európai gazdaságoknak, például Magyarországnak.

Min múlik?

Az árampiacon az árak rengeteg tényezőn múlhatnak. Alapvetően a kereslet számít, vagyis a lakosság és a gazdaság igényei, a GDP-növekedés üteme, de fontos a kínálat is, vagyis az, hogy az áramtermelő erőművek milyen tüzelőanyaggal működnek, milyen technológiai fejlesztések segítik az olcsó energiatermelést. Számít az időjárás is, hiszen ha hideg a tél, több energia fogy, ha sok eső esik, könnyebb vízerőműveket üzemeltetni. Illetve befolyásolnak az állami szabályozók is, például az, hogy miként korlátozza a politika a szén-dioxid-kibocsátást, az atomenergiát, milyen adókat vet ki az állam az energiatermelésre.

IDÉN ENNEK A SOK TÉNYEZŐNEK AZ LETT AZ EREDMÉNYE, HOGY ŐRÜLT MÓDON ELSZÁLLTAK AZ ÁRAK.”