Ahogy a legendás Münchhausen báró a saját hajánál fogva rántotta ki magát a mocsárból, úgy próbálja a kormányzat a magyarságot a népesedési apály mocsarából kirántani.
„Ma úgy fest a dolog, hogy egyszerre látjuk egy régi civilizáció hanyatlását és egy új fölemelkedését. A régit az örök egoizmus – »nekem jár minden jó, mert megérdemlem« –, az újat az örök reménység – »hiszünk a szeretet és összefogás erejében« – jellemzi. Miközben a gazdag, soha nem látott jólétnek örvendő Európa még ma sem hajlandó fölismerni saját sorsában a rómaiak végzetét, és az egyre kevesebb számban születő gyermekekből felnövő, egyre gyérebb és egyre lustább munkáskezek pótlására a harmadik világból (háborús övezetek, mély Afrika) vándoroltat be százezreket, sőt milliókat, aközben Magyarországon egy fantasztikus kísérlet zajlik, amelynek a Münchhausen-effektus nevet adhatnánk, hogy a világ megértse, miről van szó.
Ahogy a legendás Münchhausen báró a saját hajánál fogva rántotta ki magát a mocsárból, úgy próbálja a kormányzat a magyarságot a népesedési apály mocsarából kirántani. A most induló nemzeti konzultáció e törekvéshez kíván újabb lendületet nyerni a lakosság megkérdezésével. Amint e lapban is látható, az előjelek biztatóak, bár több mint valószínű, hogy a jövőben e kérdésben mélyebb szociológiai kutatások lesznek szükségesek, hogy ne csak a pillanatnyi eredményeket lássuk, hanem azok időbeli változását is.
A magyarságot növekvő pályára állítani ugyanis egy olyan korban, amikor kivétel nélkül minden olyan nemzet, amelyik felért az általános jólét legalább elégséges fokára, azonnal megfertőződvén a neoliberalizmus vírusával – »nemzet nincs, csak az egyén számít, aki nem felelős az utána jövőkért, csakis önmagáért, sőt még önmagáért sem« –, fogyni kezd, nos ez fölér egy világszenzációval. A feladat azért is nehéz, mert a jólét elégséges fokára felérő magyar társadalom is, megfertőződvén a vírussal, szintén fogyóban van, az előrejelzések számunkra is aggasztóak.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Donald éles volt és ütöttek a kiszólásai.
A brüsszeli gazdaságpolitika adóemelést, a beszedett pénzek Ukrajnába küldését jelenti. Ezt javasolja Bajnai Gordon.
A nemzetközi jogi részét hagyjuk, már 1999-ben, de még inkább 2003-ban átlépték a Rubicont, de van itt geopolitikai robbanótöltet is.
Orbánnak és Szijjártónak most egy újabb kellemetlen helyzettel kell szembenéznie.
Vasárnap országszerte viharos széllel, hófúvással és kemény fagyokkal kell számolni.
Az Európai Unió egyetlen fővárosában sem olcsóbbak a rezsidíjak, mint Budapesten. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország mind az áram, mind a gáz területén élen végzett tavaly decemberben.
