Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A 216 ezer forintban benne van a kétmilliós és a százezer forintos kereset is.
„A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén január és július között a bruttó átlagkereset 324 700 forint, a nettó átlagkereset pedig 216 ezer forint volt. Hónapról hónapra rácsodálkozom, hogy a magyar valósághoz képest elvileg milyen magasak az átlagfizetések. Elég ugyanis körbenéznem Budapesten, a szűk környezetemben, az iskolában, a sarki boltban, vagy megkérdezni a kórházban dolgozó nővér ismerőst, nagyon gyorsan kiderül, hogy nagyítóval kell keresni azokat, akiknek valóban ennyi pénzt utal a munkaadójuk. Vidékről, ahol a közmunka a fő bevételi forrás, pedig ne is beszéljünk.
Alapvetés, hogy az átlag torzít. A 216 ezer forintban benne van a kétmilliós és a százezer forintos kereset is. Azt is sejtettük, hogy óriási aránytalanságokat fed el a KSH számítási módszere, és hogy komoly bérfeszültségek vannak a havonta közölt kormányzati diadaljelentések mögött. Most már azonban tudjuk is.
A Népszava írta meg a napokban, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda hosszú várakozási idő után végre megkapta a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbér kiszámításához szükséges adatokat. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbérszámításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Vagyis egy-két magasabb bér jócskán megdobhatja az átlagként kijövő összeget.
A szakszervezet azért volt kíváncsi a valóságos számokra, mert azt érzékelte, a látókörébe tartozó munkavállalók többsége bizony nem viszi haza az átlagbért. Ezt igazolta a Pénzügyminisztérium adataira alapuló számítás. Vagyis: a magyar dolgozók kétharmada, több mint hárommillió dolgozó fizetése nem éri el a bruttó 324 ezer forintot, százból hetvenen nem keresik meg az átlagbért. Másképp: a dolgozók 52 százaléka együttesen sem kap annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Vagy: a legjobban kereső öt százalék annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve.”