Drukkolok annak, hogy a Sorsok Háza megvalósuljon, s legyen az a hely, ahol a látogató szembenézhet a Gonosz igenis létező valóságával.
„Napjainknak a felvilágosodásból eredeztethető mítosza úgy szól, hogy az ember voltaképpen jó, s ha van is a világban rossz, akkor az csak a külső körülményekből, a szabadság korlátaiból, a hiányos társadalmi-gazdasági feltételekből származik. Minden forradalmi hevület ebből a hamis emberképből táplálkozik. Ez a mítosz soha nem néz szembe azzal az egyébként nyilvánvaló ténnyel, hogy maga az emberi természet a rossz kiapadhatatlan forrása. Utópisztikusnak tűnik minden olyan elképzelés, amely azt feltételezi, hogy a külső adottságok javításával, az áhított autonóm ember megteremtésével automatikusan megszűnik az ember erkölcsi elégtelensége, majd leküzdhető lesz a harag, az irigység, a féltékenység, a hatalomvágy, a gyűlölet, az előítélet, az önzés. Enyhén szólva is rejtély számomra, hogy a rossz egyetemes és kortól független jelenlétének a problémája miért nem téma napjaink diskurzusaiban.
Ezért is üdvözlöm Gerő András írását, amely ellentmondva korunk szellemiségének, behozza a Gonosz fogalmát egy történeti esemény, a holokauszt értelmezésébe. Ezzel a szóhasználattal Gerő természetesen perszonifikál, hiszen »a Gonosz« úgy van leírva, mint valamiféle, az emberen kívülálló entitás, amely ugyanakkor történeti eseményekben jelenik meg. Lehet ugyan erre azt mondani, hogy ez a látásmód a mai racionálisnak tekintett valóságértelmezési kánonnak ellentmond, sőt ma mitikusnak (értsd: nem igaznak) tűnő elbeszélésekre, bennünket természetesen a biblikus látásmódra emlékeztet. Ám nem ez a lényeg, hanem az, hogy a rossz jelenléte korunk hiedelmével ellentétben igenis magyarázatra szorul, s a válasz az, hogy igenis, létezik »a Gonosz«.
A rossz és a gonosz természetesen nem ugyanaz, mint ahogyan ember és ember között is különbség van. A Törvény felől nézve ugyan nincs tökéletes ember, s valamilyen szinten senki sem mentes a rossztól. Ahogy Jézus mondja, csak az Isten jó. Épp a rossz egyetemes jelenléte rejti magában potenciálisan azt, ami gonosz, vagy ha úgy tetszik, a Gonoszt. Ezért a megszemélyesített végső rossz, a Gonosz, természeténél fogva időtlen, korhoz nem kötött, az emberi történelem állandó és egyetemes szereplője. Ha létezik egyetemesen emberi, akkor a rosszat bízvást tekinthetjük annak.
Drukkolok annak, hogy a Sorsok Háza megvalósuljon, s legyen az a hely, ahol a látogató szembenézhet a Gonosz igenis létező valóságával. Ez a mi történetünk része.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
Az április 1. és 12. között zajló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében.
Az ellenzék csámcsog a magyar hadseregről kritikusan nyilatkozó Pálinkás Szilveszter százados interjúján. Most Pintér Ferenc alezredes a Patrióta csatornán fejtette ki, miért tartja hiteltelennek és szakmailag súlytalannak a századost, akit szerinte csak a nepotizmus és a politikai destabilizációs szándék röpített a reflektorfénybe.
