Az Európai Bizottság néhány nappal ezelőtt, október 23-án bejelentette, hogy az új olasz kormány költségvetés tervezete számára nem elfogadható. Korábban ilyen az unió történetében nem fordult elő, a testület lépésével precedenst teremtett. Jutott erre a „határozott” véleményére 8 nappal azután, hogy az olasz kormány benyújtotta a költségvetési javaslatát. Úgy tűnik, a brüsszeli testület ezúttal nem egy kisebb tagállamot, hanem egy nagyhalat szemelt ki, hogy górcső alá vesz, és „megrendszabályoz”.
Látszólag a bejelentésnek szakmai üzenete van. Aggódik a testület az olasz államadóság - ami jelenleg a GDP 131%-a teszi ki, amivel az ország Görögországot követően éllovas az EU-ban – és a költségvetés hiánya miatt, ami bizonytalanságot kelthet a piacokon, és destabilizálhatja az egész euróövezetet.
A konkrét számokat olvasva mi válthatta ki ennyire a brüsszeli testület ellenérzését? Az új olasz kormányzat az elődje által - szavak mentén – vállalt 0,8 százalékos mértéknél jóval magasabban, a bruttó hazai termék (GDP) 2,4%-os százalékában szabná meg a deficitet. Mozgásteret hagyva saját kormányzati elképzeléseinek a megvalósítására, és gazdaságélénkítésre. Szakmai oldalról nézve a 2,4%-os hiány önmagában a maastrichti kritérium alatt van, tehát elvi probléma nem merülhetne fel vele kapcsolatban, de a Bizottság a költségvetési hiányt összekötötte az államadósság finanszírozásával.
*
Nézzük meg a kérdés szakmai oldalát tágabb perspektívából. Az olasz gazdaság évek, sőt gyakorlatilag évtizedek óta stagnál. Az OECD kimutatása szerint 2017-ben mindössze 0,4%-os növekedést tudott az ország produkálni, mégpedig azt sem önerőből, az olasz export iránti keresletet az euró övezeti és amerikai növekedés húzta magával. Emellett Olaszország hatalmas méretű munkanélküliséggel küzd, 2017-ben éves szinten 11,2%-on tetőzött a munkanélküliség. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a Trading Economics online kimutatása szerint a mutató a fiatalok körében 2017 októberében 34,8%-on állt, azaz jelenleg Olaszországban minden harmadik fiatal a jövőjét tekintve kilátástalan helyzetben van. A lesújtó gazdasági adatokat tekintve kijelenthető, hogy Olaszország a mai napig nem heverte ki a 2008-as gazdasági válságot. Ami pedig az államadósság finanszírozását illeti, jelenleg azt a nemzetközi monetáris lazítás tartja egyensúlyban. Mértéke valóban nagyon magas, azonban a finanszírozás szerkezete már kiegyensúlyozottabb képet mutat, ugyanis az államadósságot döntően olasz állampolgárok finanszírozzák.