A püspöki szinódus nem egyetemes zsinat

Ez hihetetlenül megható: https://www.facebook.com/daniel.tshimbalanga/posts/1770399746364863 Kár, hogy a mandineren nem emlékeztek meg a szentté avatásokról.

A KÖTELEZŐ CÖLIBÁTUS ISTEN PARANCSA ELLENI VÉTEK: Íme Isten parancsa az 1 Móz 1-ben "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. 28 És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." Így vall Erdély hívő református kancellárja Bethlen Miklós Önéletírásom című könyvében ifjúságáról: http://mek.oszk.hu/06100/06152.. MIELŐTT BEÍDÉZNÉM, NÉHÁNY SORÁT KÜLÖN IS BEMÁSOLOM: "Pap, barát, remete, se senki ne dicsekedjék szüzességével, mert sok ezer között csak ilyen sem találtatik, mint én voltam; de bezzeg bizony én nem dicsekedem véle, hanem csak az Isten csudálatos kegyelmével, amely ide alább még világosabb lészen az életemben. Az én szüzességem bizony az én részemről nem szüzesség, hanem szüntelenül folyó fertelmesség volt. Az volna a szüzesség, amely minden égés és mocsok nélkül volna, de az hol vagyon? " Mert hogy Diogenes és más pogányokról ne szóljak, láttam az Onán példáját, I. Mos. 38:9–10. De öszvevetvén 3. Mos. 15. és kiváltképen v. 16, 17, 18., úgy találtam, hogy az az Onán bűne nem abban a magnak az ő természeti folyása szerént való kibocsátásában és a földre való öntésében állott, hanem hogy azzal a feleségét, a bátyja emlékezetit, Judának, az apjának reménységét, parancsolatját csalta és csúfolta meg; sőt az Isten rendelését, és az Istentől a szaporodásra adott erőnek ajándékát, az Istennek magvát, amint Malachiásnál szól 2:14. 15. Annak kieresztésével Istentől magától szereztetett szent alkalmatosságot; a házasságot háborította, mocskolta, profanálta, sőt mintegy gyilkosságnak neme vagy célozása is volt benne. Sokat vélekedtem én ezen, consultáltam könyveket is, de beszélni róla tudós emberekkel szégyenlettem és átallottam. Azonban égtem, egy szép személyre való nézésem ritkán volt gonosz indulat nélkül, isteni szolgálatomnak, imádságomnak, templomban, akárhol eszét vesztette, olvasásomban s tanulásomban is sok akadályt tett a bujaság, melynek is táplálója a vérnek bősége és a testből kiigyekezése, mely is ha akármint osztán elmehetett, minden tisztátalan gondolatok és kísértetek eltávoztak egyszersmind véle. Igyekeztem böjtöléssel is csendesíteni, de az egészséget el nem ronthattam, sőt amint ötödfél esztendeig vasárnap soha estig nem ettem, az egészségemnek volt akadályára, de a bujaságomnak csendesítésére bizony egy cseppet sem használt, azért is osztán elhagytam. Ennyi gonosz között inkább akartam a magnak önként való kiöntésével megmenekedni az ördög és testem sok kisértetétől, mintsem minden fertelmességre, paráznaságra kiáradni; mert ha ezt nem követtem, hanem a nőstény személyre rákaptam volna, bizony nem sok ifjú haladott volna meg engem a fertelmes életben. Elég az, hogy az Isten kegyelme mindenek felett, kiért dücsőség ő szent felségének, azután a francutól való félelem, és harmadik, az a mocskolódás vitte végbe azt, hogy én soha a két feleségemen kívül senkivel sem közösültem, annál inkább sodomiát vagy egyéb éktelenséget nem követtem. Abban pedig, a testiségben ha Istenemet megbántottam, kegyelmezzen ő felsége nékem, ki is a Szent Pállal elmondom azt, ami vagyon Rom. 7:14. végig268. Pap, barát, remete, se senki ne dicsekedjék szüzességével, mert sok ezer között csak ilyen sem találtatik, mint én voltam; de bezzeg bizony én nem dicsekedem véle, hanem csak az Isten csudálatos kegyelmével, amely ide alább még világosabb lészen az életemben. Az én szüzességem bizony az én részemről nem szüzesség, hanem szüntelenül folyó fertelmesség volt. Az volna a szüzesség, amely minden égés és mocsok nélkül volna, de az hol vagyon? Mi haszna azt ígírni magának, az Istennek, amely lehetetlen? és azért is az Isten soha sem parancsolta, sem kívánta, sem pap, sem próféta, sem apostol, az egy Jeremiáson kívül; annak is ott az oka: Jer. 16:2.269 Isten bocsássa meg mindnyájunk szüzességét, férfiakul kiváltképpen, hiszen mindnyájunk képében szól Ésa. 64:10.270 Adom mindezek után tanácsul gyermekemnek: ha mikor Isten módot ád benne, kövesse azt, ami vagyon I. Kor. 7:2.271 Míg pedig az lehet, ha az Istennek ajándéka nagyobb nem lészen nála, mint énnálam volt, mocskolódjék inkább a két gonosz között a kisebbel, mintsem a paráznáktól francut és egyéb sokféle nyavalyát, és az Istentől gonosz kurva feleséget, minden átkot, és végtére az örök kárhozatot nyerje. Ennek legnagyobb orvossága három vagy négy imádság, józanság, jó társaság és dolgosság.

A KÖTELEZŐ CÖLIBÁTUS ISTEN PARANCSA ELLENI VÉTEK: Íme Isten parancsa az 1 Móz 1-ben "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. 28 És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." Így vall Erdély hívő református kancellárja Bethlen Miklós Önéletírásom című könyvében ifjúságáról: http://mek.oszk.hu/06100/06152.. MIELŐTT BEÍDÉZNÉM, NÉHÁNY SORÁT KÜLÖN IS BEMÁSOLOM: "Pap, barát, remete, se senki ne dicsekedjék szüzességével, mert sok ezer között csak ilyen sem találtatik, mint én voltam; de bezzeg bizony én nem dicsekedem véle, hanem csak az Isten csudálatos kegyelmével, amely ide alább még világosabb lészen az életemben. Az én szüzességem bizony az én részemről nem szüzesség, hanem szüntelenül folyó fertelmesség volt. Az volna a szüzesség, amely minden égés és mocsok nélkül volna, de az hol vagyon? " Mert hogy Diogenes és más pogányokról ne szóljak, láttam az Onán példáját, I. Mos. 38:9–10. De öszvevetvén 3. Mos. 15. és kiváltképen v. 16, 17, 18., úgy találtam, hogy az az Onán bűne nem abban a magnak az ő természeti folyása szerént való kibocsátásában és a földre való öntésében állott, hanem hogy azzal a feleségét, a bátyja emlékezetit, Judának, az apjának reménységét, parancsolatját csalta és csúfolta meg; sőt az Isten rendelését, és az Istentől a szaporodásra adott erőnek ajándékát, az Istennek magvát, amint Malachiásnál szól 2:14. 15. Annak kieresztésével Istentől magától szereztetett szent alkalmatosságot; a házasságot háborította, mocskolta, profanálta, sőt mintegy gyilkosságnak neme vagy célozása is volt benne. Sokat vélekedtem én ezen, consultáltam könyveket is, de beszélni róla tudós emberekkel szégyenlettem és átallottam. Azonban égtem, egy szép személyre való nézésem ritkán volt gonosz indulat nélkül, isteni szolgálatomnak, imádságomnak, templomban, akárhol eszét vesztette, olvasásomban s tanulásomban is sok akadályt tett a bujaság, melynek is táplálója a vérnek bősége és a testből kiigyekezése, mely is ha akármint osztán elmehetett, minden tisztátalan gondolatok és kísértetek eltávoztak egyszersmind véle. Igyekeztem böjtöléssel is csendesíteni, de az egészséget el nem ronthattam, sőt amint ötödfél esztendeig vasárnap soha estig nem ettem, az egészségemnek volt akadályára, de a bujaságomnak csendesítésére bizony egy cseppet sem használt, azért is osztán elhagytam. Ennyi gonosz között inkább akartam a magnak önként való kiöntésével megmenekedni az ördög és testem sok kisértetétől, mintsem minden fertelmességre, paráznaságra kiáradni; mert ha ezt nem követtem, hanem a nőstény személyre rákaptam volna, bizony nem sok ifjú haladott volna meg engem a fertelmes életben. Elég az, hogy az Isten kegyelme mindenek felett, kiért dücsőség ő szent felségének, azután a francutól való félelem, és harmadik, az a mocskolódás vitte végbe azt, hogy én soha a két feleségemen kívül senkivel sem közösültem, annál inkább sodomiát vagy egyéb éktelenséget nem követtem. Abban pedig, a testiségben ha Istenemet megbántottam, kegyelmezzen ő felsége nékem, ki is a Szent Pállal elmondom azt, ami vagyon Rom. 7:14. végig268. Pap, barát, remete, se senki ne dicsekedjék szüzességével, mert sok ezer között csak ilyen sem találtatik, mint én voltam; de bezzeg bizony én nem dicsekedem véle, hanem csak az Isten csudálatos kegyelmével, amely ide alább még világosabb lészen az életemben. Az én szüzességem bizony az én részemről nem szüzesség, hanem szüntelenül folyó fertelmesség volt. Az volna a szüzesség, amely minden égés és mocsok nélkül volna, de az hol vagyon? Mi haszna azt ígírni magának, az Istennek, amely lehetetlen? és azért is az Isten soha sem parancsolta, sem kívánta, sem pap, sem próféta, sem apostol, az egy Jeremiáson kívül; annak is ott az oka: Jer. 16:2.269 Isten bocsássa meg mindnyájunk szüzességét, férfiakul kiváltképpen, hiszen mindnyájunk képében szól Ésa. 64:10.270 Adom mindezek után tanácsul gyermekemnek: ha mikor Isten módot ád benne, kövesse azt, ami vagyon I. Kor. 7:2.271 Míg pedig az lehet, ha az Istennek ajándéka nagyobb nem lészen nála, mint énnálam volt, mocskolódjék inkább a két gonosz között a kisebbel, mintsem a paráznáktól francut és egyéb sokféle nyavalyát, és az Istentől gonosz kurva feleséget, minden átkot, és végtére az örök kárhozatot nyerje. Ennek legnagyobb orvossága három vagy négy imádság, józanság, jó társaság és dolgosság.

Az interjúban van egy csomó érdekes megjegyzés, ebből pár: "Ezeknek az embereknek a pápa mellett - a 'barátainak' - az a furcsa elképzelése van, hogy az Egyház tanítása túlságosan kemény, és jobban kellene alkalmazkodnunk a mai kor felfogásához. Szerintük Isten Népére és a püspökökre kellene hallgatnunk. Csakhogy Isten Népének és a püspököknek is mindenekelőtt Istenre kellene hallgatniuk. Nem mi vagyunk az Egyház urai, és a pápa sem az Egyház főnöke. Nem tehet azt, amit akar. Ahogy XVI. Benedek pápa mondta: az Egyházban a pápát köti legjobban az Igazság, a kinyilatkoztatott igazság, a kinyilatkoztatott hit. Én úgy gondolom, hogy a pápa mellett sokan nagyon alacsony szinten értik csak a katolikus teológiát." (Kínával kapcsolatban) "Én inkább Zen bíborosban bízok, mert neki minden tapasztalata megvan a kommunistákkal, az összes hazugságukkal és az üldözésekkel, amiket elkövettek. Persze a pápáé a hivatal, és övé a feladat, hogy visszahívja ezeket a szakadárokat a teljes egységre az Egyházzal - de a kérdés az, hogy milyen áron? Kiegyezhet az Szent Egyház, Krisztus Teste az ateista kommunistákkal?" "Úgy gondolom, hogy a papságon belüli szexuális visszaélések nem a cölibátusból erednek, és ahhoz nincs is semmi közük. A kérdés a teljes társadalomé. Az erkölcsi alapok hanyatlásáról van szó a társadalomban, ami az Egyházba is beszivárgott. Az Egyház azonban sohasem változtatott azon a tanításán, hogy a hatodik parancsolat bármiféle megsértése halálos bűn." "Az esetek 80%-ában vagy még többen az áldozatok fiatalemberek voltak. Nem lányok, hanem fiúk, és 14 évesnél idősebbek. Ezek homoszexuális és nem pedofil támadások: az áldozatok nagy többségben nem gyerekek, hanem tinédzserek és idősebbek voltak." "Egyeseknek hamis felfogása van az irgalmasságról. Elsősorban az áldozatokhoz kell irgalmasoknak lennünk, és nem az elkövetőkhöz. Az én értelmezésem pedig az, hogy ha egy pap rendkívül súlyos bűnt követett el, úgy nem térhet vissza az oltárhoz, mert ő nem az Egyház egy funkcionáriusa, hanem Jézus Krisztus a jó pásztor megjelenítője. A jó pásztor pedig jól bánik a nyájával, és nem tehet tönkre fiatalokat és laikusokat." "Isten egész Népének joga van tudni, hogy mi igaz, és mi nem igaz. Nem lehet mindent rejtve, a háttérben kezelni. Ez egy nyilvános kihívás és botrány, ezért meg kell oldanunk ezt, az Egyház minden eszközével, egy kánonjogi eljárásban." "Az [Egyesült] Államok polgári jogában is lehetetlen, hogy az Egyesült Államok elnöke odatelefonál a bíróságra, az ügyet meg ejtik... Ezért szükségünk van az egyházi bíróságok és kánonjogi eljárások függetlenségére." "Ennek a pápaságnak a legnagyobb problémája a pápa úgynevezett 'barátai'. Valójában ők sokkal inkább az ellenségei, és minket, az ő igazi barátait mondják egyes fősodratú médiumokban 'a pápa ellenségeinek'. De ez a gondolkodás, a 'barátságnak' és 'nem barátságnak' ezek a kategóriái nem segítenek. A hitbeli, fegyelmi, és erkölcsi kérdések korrekt kezelésére van szükség, nem pedig a személyes kapcsolatoknak erre a rendszerére. Valahányszor a kilencfős bíborosi tanács összegyűlik, mindig történik valami, mert közülük egyesek mindig személyesen kérik a pápát, hogy 'ezt a személyt akarom a nemzeti püspöki konferencia elnökének', 'ezt a jelöltet püspöknek', csak hatalmi harcból, és nem azért, mert az a személy a legalkalmasabb pásztornak. És ezzel megkerülik a Püspöki Kongregációt. Ez a probléma."