Vajda Mihály esete a jobbágymentalitással

Nincs igazi konzervativizmus Magyarországon – ki más állítaná ezt, mint maga Vajda Mihály, az igazi konzervativizmus szakértője, aki egyben újra lesajnálja a vidéket a 168 Órának adott interjújában. Szerinte „konzervatívok nem lehetnek szegény emberek. A szegények, ha a politika iránt érdeklődnek, populisták vagy baloldaliak lesznek. Az újgazdagok is inkább radikálisok, mintsem konzervatívak. Nem csak Magyarországról beszélek, a konzervativizmus mindenütt kimegy a divatból. Nincs ország, ahol a választókat meg lehetne győzni arról, hogy létezik egy képzett, jómódú társadalmi csoport, amely a világ dolgait lelkiismeretesen és hozzáértőn igazgatja”.

Vajda megismétli egyszer már kifejtett jobbágymentalitás-elméletét, mely szerint „a falu népe már nem foglalkozik mezőgazdasággal. Utolsó »háziállata« a 132 csatornán sugárzó lapostévé. Ha néha megfordulok falun, mindig azt kérdem önmagamtól, miből élhetnek ezek az emberek. A politikához való viszonyuk azonban változatlan. A közügyekbe beleszólni nem jó, nem is illik. Ha ehhez tartják magukat, nem eshet bántódásuk. Ez az, amit jobbágymentalitásnak mondunk”.

Nos, egyszer már kiemeleztük Vajda Mihály torz vidék-képét, s a nagyvázsonyi polgármester most is frappáns választ adott rá, meghívva őt egy hétvégi dőzsölésre. 

Ugyanakkor van itt még hozzászólnivaló.

Vajda Mihály ugyanis nem csak a vidéket nem ismeri, hanem a várost és a fővárost sem, meg a konzervativizmust sem, szóval semmit a saját körein kívül. Hogy az utolsó háziállat a lapostévé (kicsit képzavaros hasonlat, hahaha), az ugyanis nem épp vidékspecifikus jelenség, sőt talán még társadalmi rétegre és végzettségre sem lehet specifikálni. Egyébként rengeteg helyen van még háziszárnyas, tyúk például, esetleg nyúl, szóval kisebb állato  meg kiskert. Szarvasmarha, disznó, kecske és nagyobb földek, azok tényleg egyre kevesebbeknek vannak. 

Na de kérem, nem arról volt szó, hogy a progresszió ebbe az irányba visz,

Meg hogy hagyjuk a munka romantikus agrárius-ipari felfogását? Hogy a termelői munka a múlté, jön ide az innováció, valamelyik falu határában lesz a Facebook fejlesztőközpontja?

A „jobbágymentalitásról”: azért utoljára éppen a megvalósult, marxista alapokon álló kommunizmus tett sokat a kollektivizálással, a paraszti magántulajdon és gyarapodási lehetőségek elvételével. Azért is, hogy a faluról nagymértékű elvándorlás kezdődött, meg azért is, hogy az emberek nem érdeklődnek annyira a közélet iránt. Rákosi és Kádár három hullámban próbálta lenyomni a téeszesítést a nép torkán, a harmadikra végül a nép megtört, nem önként, nem kollaborálva, hanem azért, mert megverték, kicsinálták, lelki és fizikai nyomásgyakorlást alkalmaztak ellene. És az évtizedekig babusgatott föld, a túlélés záloga, aminek a saját tulajdonára hajtottak, odalett, ment be a téeszbe. Ez nem skandináv téesz volt, ahol megmarad a magántulajdon, itt elvették és államosították. A téesz meg nem volt épp nyereséges, zárszámadáskor gyakran nem kaptak semmit a tagok. Ezután indult meg a tömeges városba költözés a fiatalok részéről. (Lásd minderről például a legújabb Rubicont.)

A vidéki élet akkor is modernizálódott volna, ha nem lett volna kommunizmus, de nem lett volna annyira erőltetetten gyors a városba – panelekbe, munkásszállókra, gettókba – vándorlás, és az azóta is velünk élő, a népegészségügyet generációkon át megterhelő traumákat is elkerülhettük volna. Harmonikusabb lett volna az átalakulás (lásd Nyugat-Európát). 

Vajda Mihályék szerint talán az az ideális, ha mindenki folyamatosan közéletet él, politizál. De az is lehet, hogy a „jobbágymentalitású” tömegeknek is van ám véleményük ország és világ dolgairól, csak egyrészt talán nem mondják el Vajda Mihálynak, vagy ő maga nem kérdezi meg tőlük, hogy mit gondolnak; másrészt pedig ezek a tömegek pontosan tudják azt az alap igazságot is, hogy a politika nem minden, nagyon nem – csak egy eleme a tudatosan, jól élt életnek.

Az „igazi konzervativizmusról” Vajda Mihálynak láthatóan még annyi fogalma sincs, mint a vidékről, ahol „néha megfordul”. Mintha igazi konzervativizmust csak valami romantikus, meggyökeresedett elit mecénásréteg tudna művelni, mintha ide vetítenének valamifajta sosemvolt, lektűrszerűen elképzelt angol elitet.

nem pedig egy bárki által a saját életében, életdöntéseiben, mindennapjaiban vállalható, használható világlátás.

Szóljon valaki Vajda Mihálynak arról is, hogy a gyakorlati marxizmus-kommunizmus az első számú felelős a magyar konzervativizmus – a minden társadalmi csoportban meglévő konzervatív világlátás, értékrend – felszámolásáért.

Mert ugye az egykori „kulákok”, no meg a kisvárosi, nagyvárosi kis- és nagypolgárok nagy valószínűséggel nem olvasták Burke-öt. De nem ettől lesz valaki konzervatív, hanem a személyes alapértékeitől és világlátásától. Akár kisparaszt, akár iparos, akár nagybirtokos volt valaki. Nos, ezt pusztították és ennek maradványait gyomlálják ki ma is a társadalmakból a mindenkori Vajda Mihályok és társaik.