De hol van a muszlim negyed? – kérdezte csodálkozva a holland ismerős Budapesten.
Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan Németországba látogat: a német ellenzék tüntetőleg távol marad a fogadástól, ugyanakkor Erdoğant ez nemigen hatja meg: ha már ott van, Kölnben mecsetet is avat.
A németek pedig nagyon készülnek: rendőrök hadait terelik az utcákra, igyekeznek a lehető legtöbb biztonsági intézkedést megtenni, hogy a tüntetések és különböző lakossági ellenálló megmozdulások dacára simán menjen a dolog. Mint beszámoltunk róla, az óvintézkedés keretein belül „valamennyi csatornafedelet lehegesztették a török elnök és kísérete szállásánál és útvonalai mentén, és tájékoztatták a környező épületek lakóit és használóit, hogy nem hagyhatják el lakásukat vagy irodájukat, és nem nyithatják ki az ablakokat és erkélyajtókat, amikor Recep Tayyip Erdoğan a közelben tartózkodik”.
Ezzel egy időben számol be a FAZ arról, hogy hogy Hamburg keleti, Horn nevű negyedében egy korábbi evangélikus templomot éppen mecsetté alakítanak, a korábbi evangélikus lelkész örömére, támogatásával.
Ezeket olvasva, Budapest belvárosában ülve villant be minapi hollandiai utam. Alig néhány országgal arrébb, Északnyugat-Európában egy teljesen átlagos szombat délelőtt a piacon több turbános férfit és lekendőzött, babakocsit tologató nőt láttam, mint echte hollandot. Úgy is feltűnő volt ez az összkép, ha már nincs is mit meglepődni rajta.
Aztán ugyanez pepitában: nyáron én fogadtam a hollandiai ismerősömet Budapesten: a Margitszigeten üldögélve került szóba a kényes téma, most rajta volt a sor, hogy meglepődjön.
Két nap budapesti városnézés után meg kellett, hogy kérdezze: mi, magyarok, hová tettük a muszlimokat? Hol vannak a mecsetek?
A holland azt feltételezte, hogy nálunk külön negyed lehet erre valahol a városban, ezért nem lát Budapesten úton-útfélen egy-egy imahelyet, mecsetet – ami neki megszokott látvány otthon, munkába menet-jövet.
Elmondtam neki: nemigen vannak Budapesten mecsetek, mert nincsen rájuk igény. Ezen még jobban meglepődött.
Beszélgettünk a dologról, és szemérmesen, visszafogottan, amolyan píszí módon, de azért a holland turista szájából is elhangzott: van abban valami egészen érdekes, elég jónak tűnő dolog ebben az egészben – így olyan, mintha Budapest valahogy magyarabb lenne.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Montenegróban alapos vizsgálatot ígértek.
Gulyás Virág, a Mandiner munkatársa több külföldivel is beszélgetett Budapest utcáin, akik mind-mind pozitívan nyilatkoztak a Magyarországon tapasztaltakról.
A legfontosabb: vegyél egy nagy levegőt, és tudatosítsd magadban, hogy ők is emberek – még ha nem is olyan értékesek, mint te. Veczán Zoltán írása.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
A férfit emberkereskedelemmel gyanúsítják.
A paksi bővítés lehet az apropó.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
A rossz léte nem azt bizonyítja, hogy Isten vagy nem mindenható (és akkor nem Isten), vagy nem jó? Karácsony válasza: a szeretet teodíceája. Szilvay Gergely írása.
