Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Abban az országban, amelyben valaki zsarnoknak nyilvánítja a kormányfőt, nincs zsarnokság.
„Napjaink belpolitikáját érdemes volna kifelejteni a napilapokból. Sokkal inkább a hajdani Ludas Matyiba kívánkozik, hogy egy-egy levitézlett politikus hol tart a nagyotmondási versenyben. Ahogy a közfigyelem elfordul tőlük, úgy próbál némelyikük egyre durvább kijelentésekkel figyelmet kelteni. Újabban nemcsak a belpolitikának kellene a vicclapokba vonulnia, a külpolitikának is ott a helye.
Amikor az Európai Unió alapító országainak vezetői a nyilvánosság előtt kritizálják egymást, amikor az Európai Bizottság a német kancellár egyébként érthetetlen nyilatkozatával tökéletesen ellentétben álló kijelentést tesz a Szerbia és Koszovó közötti esetleges területcseréről, akkor az embernek eszébe jut a Ludas Matyi nagyapjának tekinthető Bolond Istók. Száz éve, 1918. augusztus 18-án, a végéhez közeledő háborúval kapcsolatban az alábbi kis írás jelent meg ebben a lapban.
Idézem: »Soha még eszeveszettebb nem volt a világ, mint ma. Politikailag, katonailag és gazdaságilag olyan bődületes a zűrzavar, amilyent eddig senki még elképzelni sem tudott. Ölik egymást az emberek, kitartanak a *végső győzelemig*, eközben bárgyú hülyeségeket nyilatkoznak, a legbutább módon hagyják magukat becsapni és a legszemtelenebb módon csapnak be tovább másokat. Szóval az emberek, az egész emberiség meg van őrülve. No és Ön? Ön talán nem tagja az emberiségnek? Nos hát, ha Ön is egyik jeles tagja ennek a kiváló társaságnak, vonja le e tény következményeit és tanuljon meg mielőbb kukorékolni, és szépen kukorékoljon!«
Aligha van pontosabb helyzetleírás napjaink eseményeiről. Úgy látszik, nemcsak a költő vátesz, hanem a humorista is.
Pedig a helyzet egy kicsit sem humoros. Olvasom, hogy Heller Ágnes akadémikus asszony úgy véli, hogy Orbán Viktor zsarnok. Ez az ő kollégái, tanítványai és tisztelői szerint a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, és alighanem igazuk is van. Ha Heller Ágnes nem volna akadémikus, itt le is zárhatnánk ezt az írást azzal, hogy abban az országban, amelyben valaki a szabad véleménynyilvánítás keretében zsarnoknak nyilvánítja a kormányfőt, nincs zsarnokság. A zsarnokság természetéről kéretik Illyés Gyulához fordulni.”