Russell Kirk kultúrafilozófiájának alapvonásai

„Russell Kirk diagnózisa és megoldási javaslata

Kirk meglátása szerint a 20. század utolsó évtizedében a haszonelvűségen túl az új ideológiák jelentenek még nagyon komoly veszélyt Amerika brit kultúrájára. Ezek a multikulturalizmus és az egalitarizmus ideológiája. Bizonyos liberális és neokonzervatív (!) ideológusok fel kívánják adni a hagyományt, és helyette teret kívánnak engedni a parttalan egyenlőségnek. A multikulturalizmus ideológusai a világszerte mindenütt megerősödő és Amerikában egyre agresszívabban harcos kisebbségeknek akarnak kedvezni. E harcos kisebbségek túlhajszolt toleranciaigényükkel folyamatos és feltétlen alkalmazkodást követelnek meg a számukra otthont adó többségi társadalomtól, és voluntarista módon át akarják alakítani azt. Fenekestül fel kívánják forgatni a világot, és erőszakos változtatásokkal magát az emberi természetet szeretnék újjáalkotni.

Mi lehet a helyes válasz a kihívásokra?

Kirk életművében számos helyen megjelenik az erkölcsi képzelőerő (moral imagination) fogalma. E Burke-től eredő kifejezés Kirk értelmezésében nem más, mint azon képesség, melynek segítségével az ember képes egyéni tapasztalatain és korlátain túllépve felismerni az alapvető etikai igazságokat (man’s power to perceive ethical truth).27 E gondolatot fejti ki válaszában. Kirk javaslata szerint mindenekelőtt a szellemi elit magasan képzett tagjainak kell magukba szállniuk. Újra kell pozicionálni a klasszikus műveltség szerepét az oktatási rendszeren belül: újra meg kell érteni az angol nyelv és irodalom, az angolszász jogrendszer, a hagyományos angolszász politikai intézményrendszer jelentőségét a jelenkori amerikai életben, és világosan rá kell mutatni az erkölcsi rend jelentőségére, annak a társadalmi rendtől való elválaszthatatlanságára.

A gyakorlatban is világossá kell tenni az amerikai erkölcsi rend eredetét, ami elkerülhetetlenül együtt jár keresztény gyökereink büszke vállalásával. Ez pedig a krisztusi tanításhoz való visszatérést jelenti. Erkölcsi normarendszerünk elemeinek fenntartása csak a klasszikus műveltség továbbadása révén lehetséges, tehát újra meg kell ismerkedni azokkal a klasszikus szerzőkkel, akiktől a kultúra meghatározó gondolatait az Egyesült Államok alapítói tanulták. Ezek pedig nem mások, mint a klasszikus római szerzők: Cicero, Livius, Vergilius, és a korábban említett többi szellemi óriás.

Ami pedig a gyakorlati politizálást illeti, mindenekelőtt be kell fejezni a hízelgést a politikai okokból kedvezményezett harcos kisebbségeknek! E helyen ki kell emelnünk: jellemző Kirk eszkatologikus optimizmusára, hogy a multikulturalizmus polipjában is a jó előretörésének lehetőségét látja. Toynbeeval együtt azt mondja, minden civilizációnak szüksége van kihívásokra, hogy ne laposodjék el. Az e kihívásokra adott válasz az, mely a kultúrát túllendíti adott állapotán, és lehetőséget biztosít számára, hogy megújuljon, ám átalakulása során mégis megőrizze önnön lényegét. Jelenleg pedig a multikulturalizmus és a túlhajszolt tolerancia kívánalma az a kihívás, amelyet egy jól képzett, morális képzelőerővel rendelkező politikusnak le kell győzni.”

Az esszé eredetileg a Magyar Szemlében jelent meg.