Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Belső vitáink, feszültségeink és határaink ellenére igenis tudunk együtt tenni közös érdekeinkért.
„2018. május 10-én Tarlós István főpolgármester és Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke megállapodást írt alá a metró teljes körű akadálymentesítéséről. Kovács Ágnes szerint a főváros ezzel a beruházással azt üzeni más önkormányzatoknak, a magyar társadalomnak és a magyar államnak, hogy egy beruházást ilyen minőségben is meg lehet valósítani, csak konszenzus, konstruktivitás és megfelelő nyitottság kell hozzá. A MEOSZ elnöke szerint mindez mérföldkő volt a magyar fogyatékosságügyi szakpolitikában is.
A hármas metró teljes akadálymentesítésének harca ezennel lezárult. Írásbeli nyilatkozatban vállalta Budapest főpolgármestere, hogy az összes megállónak a teljes körű akadálymentesítése megvalósul.
A harc utáni nyilatkozatokban mindenki magáénak érezte a győzelmet. Az ellenzéki pártok arra hivatkoztak, hogy ők érték el a metró teljes akadálymentesítését, ezért nincs szükség ebben az ügyben a népszavazásra. Egy 2018. április 21-én megjelent cikk szerint a MEOSZ elérte, hogy az M3-as metró mind a 20 állomását 2023-ig teljes körűen akadálymentesítsék. A Rehab Critical Mass pedig a NIOK Alapítvány Legsikeresebb érdekérvényesítési projektje elnevezésű díját nyerte el a Teljes értékű Metrót akciójával.
Ez az írás azért született, hogy rávilágítson arra a társadalmi összefogásra, amilyen léptékű együttműködés fogyatékosügyi területen még soha nem történt Magyarországon, és amely hatalmas sikert ért el a mozgássérült emberek jogérvényesítésében. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a nagy nyilvánosságot kapott események és szervezetek mögött milyen sokan és milyen sokat dolgoztak azon, hogy ezt az eredményt elérjük.
Fontos az is, hogy ebben az ügyben a többségi társadalom is mellénk állt, és ez a támogatás mindenképpen hozzájárult a sikerhez.
Ez a példa megmutatta, hogy belső vitáink, feszültségeink és határaink ellenére igenis tudunk együtt tenni közös érdekeinkért. Persze ezt is tanulni kell még, és remélem, eljön a nap, amikor a fogyatékosügyi területen is valódi partnerként kezeljük majd egymást, és vállvetve, egymást megbecsülve, okos munkamegosztással dolgozunk ugyanazért célért.”