Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja – vallja a pedagógus szakma egy része. Az állítás talán kissé túlzó, de én is azt gondolom, hogy nagy tanáregyéniségek kezébe nem való az érdemjegy!
Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja – vallja a pedagógus szakma egy része. Az állítás talán kissé túlzó, de annyi bizonyos: az iskolai teljesítmény érdemjegyekkel történő értékelése kevésbé támogatja a fejlődést, sok esetben pedig egyenesen destruktív. Az ötfokú osztályzat csak leegyszerűsítő értékelésre alkalmas, önmagában nem segíti a diákot a teljesítménye javításában. A tanárok elhibázott módon gyakran fegyelmezési eszközként is használják, ami jelentősen torzítja az értékelés funkcióit. Szociálpszichológiai kutatások eredményei szerint egy adott tanárt az osztályzat megállapításában számos tényező befolyásolja: a tanulóról alkotott előzetes tudása, a pedagógusok előfeltevései, az első jegy utáni besorolás, a tanuló neme, a Pygmalion-effektus, a holdudvar-hatás, a tanuló társadalmi háttere vagy épp a tanár-diák kapcsolat aktuális állapota. Mivel egy tanárt ennyi minden befolyásolhatja az osztályzás során, rendre számos tanulót sújtanak igazságtalan jegyekkel. Ha mérésmetodikai szempontból tekintünk az osztályzás folyamatára, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, miszerint az osztályzattal nem mérjük, hanem csak becsüljük a teljesítményt! Kutatások mutattak rá, hogy ugyanazt a teljesítményt különböző tanárok, különböző időpontokban másképp osztályozzák, de
Ha bizonyítottan ennyi probléma van az osztályzással, miért nem került már ki rég az oktatás rendszeréből? A válasz egyszerű: mind a tanárok, mind a szülők ragaszkodnak hozzá, hiszen ez egy egyszerű, könnyen értelmezhető értékelési forma, na meg egyébként is ehhez vannak hozzászokva. Ahol be is vezetik a szöveges értékelést, a szülők értetlenkedve keresik fel a tanárokat, hogy mégis mondják meg, most akkor mit jelent ez a szöveges értékelés? Milyen a gyerekük teljesítménye? Ez nagyjából egy közepest jelent? – kérdezgetik. A tanárok pedig ilyenkor sajnos rendre rávágják, hogy igen, ez körülbelül egy közepes teljesítmény. A szülő pedig félig megnyugodva, félig bosszúsan hazamegy abban a tudatban, hogy a gyereke hármas szinten van matematikából.
Ez a jelenség legtöbb esetben káros a diákokra nézve, nem támogatja a fejlődésüket, így előbb-utóbb érdemes lenne bevezetni az ún. fejlesztő, tanulás támogató értékelést, ami a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti. Ennek a módszernek a célja a tanulási eredmények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.
A fejlesztő értékelés során a diákokat bevonják a tanulási célok meghatározásába, segítik a diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy azok az ő céljaikká is váljanak. Fontos, hogy ez a módszer nem az extrinzik, hanem a sokkal hatásosabb intrinzik motivációkkal operál. Ösztönzik a diákokat az önértékelésre és interaktív formában rendszeres visszajelzéseket adnak nekik, amelyek ráirányítják a tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira.
– fontos, hogy ezt az elsők között verjük bele a diákok fejébe.
Ezek szépen hangzó kitételek, de hogyan nézne ki ez az egész a gyakorlatban? Ebben a módszerben az értékelés folyamatosan követi és támogatja a tanulást. A diák maga is aktív szereplő ebben a folyamatban, ami lényegében annyit tesz, hogy részt vesz az értékelés megtervezésében és kivitelezésében. A tanulás támogató értékelés nem csupán az ismeretek reproduktív számonkérésére szolgál, hanem lehetőséget teremt a fejlesztendő kompetenciák változásának megismerésére, hiszen az elsődleges cél a tudás létrehozása és nem reprodukálása. Az értékelésnek olyan helyzetekben kell történnie, amely életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzet. Próbáljuk meg a való élet minél több szeletét becsempészni az iskola falai közé!
Persze a fejlesztő értékelés megfelelő működéséhez képzett, kellő pedagógiai érzékkel rendelkező tanárok kellenek. Egy gyenge pedagógus vezetésével az értékelés ezen módja fejetlenséghez és lazsáláshoz vezethet. Azt azonban ne felejtsük: nagy tanáregyéniségek kezébe nem való az érdemjegy! Így ha a magyar kormány egyszer úgy döntene, hogy hozzányúl az oktatáshoz, nem ártana, ha az osztályzás eltörlésével indítana. Sokat nyerhetnénk vele!
Magyar Péter riporter úr projektheteket és osztálykirándulásokat szeretne a magyar iskolákban. Eddig ki nem próbált újításként akár a spanyolviaszt is feltalálja, ha így folytatja.
A brit kormány a gyermekvédelemre hivatkozva ígért gyors cselekvést, de inkább évekkel eltolná a döntést.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
Segítség, a szakmai és a családi életükben egyaránt válaszokat találó középosztálybeli értelmiségieket akarnának faragni a XXI. századi lányokból! Francesca Rivafinoli írása.
Akinek nem tetszenek egy miniszterjelölt pedagógiai elvei, vagy az, ahogy a gyakorlatban eddig működött, az ezt kritizálja, ne azt, hogy egyházi iskolát vezet és vallásos.
Az újságíró arcában és koponyájában több csont is eltört.
Nem a „100% lányok” zóna volt az egyetlen probléma: a francia prefektúra 39 pontban sorolta fel a mulasztásokat, amelyek miatt fel kellett függeszteni a térség legnagyobb halal éttermének működését.
