A legnagyobb bankok már most kínaiak, és még csak 2018-at írunk. Van-e élet az EU-n kívül? Üzletelünk Kínával, de mi hasznunk van belőle? – tették fel a kérdést a balliberális portálokon, miközben attól rettegnek, hogy a magyar kormány a keleti nyitás politikájával új pénzforrásokat és piacokat akar megnyitni Kínában, Oroszországban, sőt még Indiában is, valamint Közép-Ázsiában, hogy így ellensúlyozza az uniós támogatások 2020-tól várható csökkenését. És akkor majd hogyan tudják össztűz alatt és kalodában tartani a magyar kormányt az Európai Unió balliberális befolyás alatt lévő szervezetein keresztül?
Időről időre arról számolnak be a balliberálisok, hogy Kína pénzügyi ereje romlani fog, a gazdaság eladósodottsága növekszik, a bruttó hazai termék növekedési üteme lassul. Ennek ellenére a kínai gazdaság növekedése 2016-ban volt az elmúlt 26 évben a legalacsonyabb, mindössze 6,7 százalék. Kína gazdasága a múlt év egészében 6,9 százalékkal nőtt, és hét év óta először gyorsult a növekedés. Kína bruttó hazai terméke éves összevetésben 6,8 százalékkal bővült 2018. január–márciusban, csakúgy, mint a tavalyi utolsó negyedévben a legújabb statisztikai adatok szerint.
De nemcsak a világ pénzügyi központja tevődött át Kínába, hanem Észak-Amerikából és Európából a világgazdaság központja is a csendes-óceáni térségbe helyeződött át. A Peking, Hongkong, Szingapúr, Jakarta által uralt, a világ népességének nagyobbik részét magába foglaló gazdaság ereje folyamatosan növekszik.”