„Mindebből látható, hogy Mari néni adóforintjaiból a kormány ezermilliárd forintos – az egész akadémiai büdzsénél nagyságrendekkel nagyobb – erőforrást fordít a közvetlenül az irányítása alá tartozó kutatásfejlesztésre, innovációra és alkalmazott kutatásokra, így az MTA szerény alapkutatási erőforrásainak államosítása nélkül is van módja prioritásait érvényesíteni.
Láthattuk továbbá, hogy sem a teljesítményhiány, sem az alapkutatások haszontalansága, sem pedig az MTA kutatóinak „politikai-ideológiai” elhajlásának érvei nem valósak, illetve nem igazolják az alapkutatások államosítását. A kitűzött célok (a kkv-szektor innovációs teljesítményének növelése) így nem érhetők el, miközben az intézkedés olyan »mellékhatásokkal« járhat, mint az alapkutatások tönkretétele, számos olyan terület színvonalesése (alkalmazott kutatás, felsőoktatás), amelyekre a hazai alapkutatások minősége közvetlenül hatással van.
Jogos az aggodalom, hogy az akadémiai alapkutatás államosításával a kitűzött célokkal ellentétes hatást érünk el: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük.”