A véleményformálás továbbra is férfihatalmi privilégiumnak számít.
„A véleményformálás továbbra is férfihatalmi privilégiumnak számít. Társadalmi szinten a női megszólalás elfogadottsága deklaráltan alacsonyabb, illetve a hallgatóság részéről jóval kisebb a követési hajlandóság, mint a férfiszónokok vagy -közszereplők esetében. Lásd a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2016-ban közzétett kutatási eredményeit, amely szerint: »A kommunikátorok nemi megoszlása mellett vizsgáltuk a stúdióba interjúra meghívott szakértők nemi összetételét is. Arra kerestünk választ, hogy a szerkesztők inkább a női vagy a férfi interjúalanyok megszólaltatását preferálják. Általánosságban elmondható, hogy a férfiakra a nőknél 2,6-szer nagyobb eséllyel esett a médiumok választása.«
S hogy ez miért problémás? Például azért, mert a közéleti megnyilvánulások, kulturális események, viták alkalmasak az életminőséget instruáló iránymutatásra, nemritkán politikai befolyásgyakorlásra, de társadalmi vagy nemi csoportok szövetkezésére, elhatárolódására és viszonyuk meghatározására is. Nem mindegy tehát, ilyen alkalmakkor a nemek milyen arányban érvényesíthetik nézeteiket. Szinte hallani a kiigazítást: demokrácia uralkodik a világ e kicsinyke szegletében, amelyben a nemi hierarchia ismeretlen fogalom, s a hölgyeknek ugyanúgy joguk van hallatni hangjukat, mint a férfiembereknek. Ráadásnak érkezik a macsó iránymutatás: tessen próbálkozni, kiküzdeni a minőségi figyelmet, ne csak a pattanásokat púderezni!
Hát, valahogy így, pökhendi módon.
De emlékeztetőül: e hozzászólás nem a feminizmus túlkapásainak vagy a szélsőséges genderideológia követésének végterméke, s a női kvóta bevezetését sem szorgalmazza, de nem is férfi és nő civódásáról, szerelméről és szükséges összefogásáról szól. Nem. Mindössze az érzésről: milyen másodrendűnek lenni.
Ez esetben harmadrendűnek.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Óriási érdeklődés mutatkozott a bolt megnyitásakor.
