A második Trianon: Magyarország és a fekete-tengeri gáz jelentősége

2018. július 04. 17:02

A saját értetlenkedésükbe beledermedt román politikusok azt a benyomást keltik, hogy az ő elméjükben 1918 vagy Trianon még mindig nem történt meg.

2018. július 04. 17:02
Dan Dungaciu
Adevărul, Főtér

„Bukarestben két fülsiketítő csend van a külpolitikában. Az egyik Kisjenővel (Chişinău) kapcsolatos (elfordítjuk a fejünket egy olyan epizódról, mely – az arányokat megőrizve – olyan, mintha Putyin érvénytelenítené Navalnij megválasztását Moszkva polgármesterének), a másik Budapesttel. Ez utóbbi hallgatáshoz elmélet is társul: Budapest játékát űzzük, ha nyilvánosan beszélünk arról, amit mond/tesz.

A magyarok csak erre várnak, vagyis arra, hogy elkövessük a hibát, reagáljunk, mert így elérnék provokációik célját és egyértelmű győzelmet aratnának.

Ez döbbenetes elmélet. Hiszen ha kétlépésnyit hátrább lépünk, gyorsan ráébredünk az abszurditására: mit nyerhetne még pluszban Budapest, ha eddig már mindent elért? Megalázza Romániát azzal, hogy nem adja meg a tisztelet a Nemzeti Ünnepének, Orbán kormányfő nem találkozik a bukaresti hivatalosságokkal, az RMDSZ a FIDES (Fidesz – a szerk.) romániai fiókszervezete lett, a fekete-tengeri földgázt már lekötötte magának, a Duna blokkolva, Romániának csaknem akkora kereskedelmi hiánya van Magyarországgal, mint Kínával szemben.

A magyar külügyminiszter Európa védelmezője szerepében tetszeleg Washingtonban, Budapest fokozatosan Románia regionális hub-jává válik, Bukarestet éppen az a szomszéd tartja a kispadon az OECD pályáján, akiről azt hangoztatjuk, hogy »tökéletes barátságban« vagyunk vele. És sok egyéb.

Mit nyerhetne még, ha Románia reagálna? Valójában ez a tézis a mai tehetetlenségünk mértékét mutatja meg: a Budapesttel meglévő kapcsolat nem melléknevektől, hanem projektektől függő dolog. És miközben Magyarország rendelkezik projekttel, Románia nem.

A saját értetlenkedésükbe beledermedt román politikusok azt a benyomást keltik, hogy az ő elméjükben 1918 vagy Trianon még mindig nem történt meg. Azoknak az eseményeknek (vagyis a Centenáriumnak) a potenciáljából semmi sem vibrál a tudatukban. Románia defenzív, néma és irreleváns. A hivatalos nyilatkozatok pedig szigorúan csak a közvélemény nyomásgyakorlása és a váratlan kérdések következményei. Reaktívak, elképzelés, tét- és következmények nélküliek.

Közel állunk ahhoz, hogy egy olyan döntéshozói osztály mélységes és kivédhetetlen kudarcát könyveljük el, mely a Centenáriumot elpuskázó politikai nemzedékként marad majd fenn a történelemben.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2018. július 05. 15:02
"a román politikusok elméjükben 1918 vagy Trianon még mindig nem történt meg." Ezt nevezik a rablószindrómának: akkorát rabolt, hogy maga sem hiszi el. Más szóval: megkapod a nőt, sőt: a NŐT, a tied, azt teszel vele, amit csak akarsz, te, a rozoga kehes zsebmetsző. Ezzel elfojtott, tudatalatti vágyak, elképzelések és gátlások, mind egy időben feszítik az agyad helyét.. Hát hogyne válnál nyomban - nem varangyos békává - csupán reménytelenül komplexusos szerencsétlenné..., aki ráadásul varangyos békának látja önmagát, a magyart meg, - akitől elboszorkálta az eljegyzett menyasszonyát - huszárkatonának...
Vakfolt
2018. július 05. 09:03
Ez nagyon jó! "Az angol nyelvben van egy nemzetközi színpadon mélyreható jelentéssel rendelkező kifejezés – az appeasement. Nincs általánosan elfogadott fordítása. A legjobban a békülékeny politika kifejezés felel meg neki, lényegében az egyik fél kompromisszumra való törekvéséről lévén szó, még bizonyos vállalt és elfogadott elvek megsértésével is, a konfliktus vagy a háború elkerülése érdekében. Ennek a Neville Chamberlain által vezetett brit kormány politikája a klasszikus példája, melyet az 1938-as müncheni szerződés illusztrál. Az engedményeken alapuló, békülékeny politika semmi esetre sem előzte meg a háborút, holott ez a cél volt a vállalt engedmények indokolása. Ellenkezőleg. Az általa gyengeségként értelmezett engedékenységen felbátorodó Hitler támadásba lendült és lerohanta Lengyelországot. Ahogy azt a cinikus róka Winston Churchill mondta: „Az a békülékeny, aki úgy táplál egy krokodilt, hogy azt reméli, őt fogja utolsóként megenni.” Ez volt és ez most is Bukarest politikája. Románia mindent elfogadott és lenyelt, folytatva a krokodil táplálását." Valójában pedig a komcsi Magyarország nyelt le minden szart a tetves románoktól, akik ezen felbátorodva mindent megtettek, hogy kiirtsák a magyarokat, és ez lófaszt sem változott egészen Szíjártó 2017-es karakán fellépéséig! Appeasement. Az.
Vakfolt
2018. július 05. 08:55
"Abban nincs semmi meglepetés, hogy az Appony (lásd fennebb – a szerk.) gróf által összeállított dokumentációban tagadják a dáko-román kontinuitást, hogy az erdélyi románok történelmét szigorúan Roessler (valószínűleg Eduard Robert Rösler történészről van szó – a szerk.) elméletének megfelelően torzítják el (a románok a XIV-XV. századból érkeztek a Balkánról), vagy azt állítják róluk, hogy a magyar rendet „megzavaró tényező” voltak, erőfeszítésekre lévén szükség a „félnomád pásztorok” civilizálására. Ami igazán sokkoló: az elkeseredett erőfeszítés, hogy bebizonyítsák Európának és Amerikának, vagyis a „civilizált világnak” a „román faj alsóbbrendűségét”. Sem többet, sem kevesebbet. Szinte csak véletlenszerűen tallózunk: „Erdély intellektuális és gazdasági szempontból száz évvel fejlettebb Romániánál, ezért a Romániához való csatolása károsan hatna a fejlődésére és nagyon is komoly zavarokat okozhat”… És még egy: „A magyarok és németek szóban forgó felsőbbrendűsége nem tulajdonítható sem a magyar állam védelmének, sem valamilyen erőszakon alapuló elnyomó rendszernek. Ezt a feltételezést cáfolják a statisztikai adatok, melyek azt bizonyítják, hogy a román faj alsóbbrendűsége minden alkalommal meghökkentő módon megnyilvánul, amikor szabad teret engednek a magánkezdeményezésnek”… „A románok civilizálódásának és gazdasági fejlődősének elmaradottsága senkinek sem szabad meglepetést okozzon, hiszen tény, hogy más népekkel egy államban élve a románoknak nem sikerül és már régóta nem is sikerült utolérniük azokat a népeket " Nyuscsu még mindig dákórománozik, hát jó, minket meg fingugoroznak, legyintsünk hát. Nem is tudtam, hogy a román az egy külön faj, bár volt ilyen gyanúm. A saját alsóbbrendűségét azzal bizonyítja - nem kell ehhez más - hogy egy kurva nevet nem tud helyesen leírni. És akkor idézi "az Appony" (helyesen gróf Apponyi Albert) szavait száz évvel ezelőttről, és még csak nem is érzi, hogy a gróf érve egy beteljesült jóslat: a románok elvették Erdélyt és tönkrebaszták. Hátborzongató. A másik két idézettel sem szerencsésebb, az idő gróf Apponyi Albertet igazolta: bozgorozás, falurombolás, elnyomás. Ennyi telik tőlük. Mindez a saját kisebbrendűségi érzésükön alapul..
Lord Shen
2018. július 04. 21:56
Ti ne felejtsétek 1916-ot kotcsok....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!