Kinek van a konyhában a helye az azonos nemű párok esetében?

„A riport szerint gyerekvállalás után az azonos nemű párok is elkezdenek a tradicionálisnak vélt nemi szerepekhez alkalmazkodni: az egyik fél inkább otthon marad a femininként elkönyvelt gondoskodási feladatokkal, míg a másik fél a maszkulinként számon tartott kenyérkereséssel, az anyagi biztonság megteremtésével foglalkozik inkább.

Rengeteg olyan gazdasági-társadalmi tényező van, amely erre kényszeríti a párokat: a munkaadók azon elvárása, hogy az alkalmazott folyamatosan rendelkezésre álljon, a bölcsődei férőhelyek hiánya, a fizetett gyermeknevelési időszak bizonytalanságai, é.í.t. Vagyis olyan strukturális tényezők, amelyeket a magyar kutatásban is hangsúlyosan fogalmaznak meg a megkérdezettek.

A The New York Times egy régebbi kutatást is idéz, amely szerint bár a heteroszexuális párok esetében 1975 óta javult a munkamegosztás, az azonos nemű párok esetében épp ellenkezőleg. Ebben a tekintetben a melegházasság legalizálása fontos választópontot jelent, innentől kezdve ugyanis a párok nem kényszerültek rá, hogy külön-külön is megőrizzék anyagi biztonságukat (hiszen nem örökölhettek egymástól stb.), így könnyebben simulhattak bele a tradicionális nemi szerepekbe.

Érdekes összevetni a magyar kontextussal az amerikai kutatást, amely sok tekintetben egybe is cseng a Nőügyek kutatás eredményeivel, és alá is támaszthatja a kutatók által megfogalmazott szakpolitikai javaslatokat.

Az egyik fontos következtetés persze annyira egyértelmű, hogy talán le sem kellene írnunk: semmi eleve elrendelt, a nemek legbelső lényegéből származó nincs abban, hogy a nők végezzék a házimunkát és a gondoskodási feladatokat, a férfiak pedig a családfenntartók, kenyérkeresők legyenek. A The New York Times által bemutatott kutatások szerint a homoszexuális férfipárok között is gyakori, hogy racionális életvezetési számításból és a társadalmi rendszer által támasztott feltételek nyomására az egyik férfi inkább a »női« feladatokra specializálódik, miközben a leszbikus pároknál is gyakori az egyik fél »férfias« családfenntartói szerepre való berendezkedése.”