Az eucharisztia ünnepe 1938-ban

„Az eucharisztikus világkongresszust azonban nemcsak nemzetközi, hanem hazai fejlemények is beárnyékolták. Május folyamán került kodifikálásra A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló, 1938. évi XV. törvény, amely később első zsidótörvényként vonult be históriánkba. Jóllehet a katolikus egyházi elit több ponton nem értett egyet a jogszabálytervezetével, a törvény alapvető céljával, vagyis a keresztény értelmiség védelmével viszont mind Serédi, mint Glattfelder Gyula csanádi püspök egyetértett.

Utóbbi, érzékelve a törvény előkészítésére gyakorolt német szellemi hatást, így fogalmazott: »Ott a fajimádás megszállottjai és kiskereskedői százötven százalékos germán alapossággal rendelésre és határidőre szállítanak új vallást, mely egy fantazmagória, a komoly tudomány által lemosolygott vérmítosz kedvéért kétségbe vonja a kereszténység értékét.«

A tervezet felsőházi szavazásán ezen kamara katolikus főpap tagjai a világkongresszus előkészítő munkálatai miatt nem vettek részt. Ironikus, de még inkább tragikus módon a törvény pont a kongresszus idején, 1938. május 29-én lépett hatályba.

Minden negatívum és ellentmondás ellenére azonban a kongresszus hatása és szellemisége alól még annak ellenzői sem tudták teljesen kivonni magukat. Az ország megítélése jelentősen javult, különösen az ünnepség morális hatása miatt. Csak remélni lehet, hogy a 2020. évi, 52. Eucharisztikus Világkongresszus, amelynek 82 év után ismét Budapest ad otthont, sikeresen fog hozzájárulni hazánk erkölcsi megújulásához, és Vörösmarty Mihály szavaival élve: »És áldozni tudó szív nemesíti az észt.«”