„Kedves Mező Úr, Tisztelt Szerkesztőség!
Örömmel vettem írásukat (Marxista szeánsz állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokol ’68-ról), mely arra mutat, hogy konferenciánk a nyilvánosság széles körei számára is izgalmas kérdést tárgyalt. Egyet értek a szerzővel, hogy a programban a baloldali politikai filozófiai nézőpont vált meghatározóvá, bár aki ott volt, tudja, hogy az előadásokat milyen parázs vita követte. Mindenesetre a politikai sokszínűség hiányát én is sajnáltam, hisz mint bevezetőmben jeleztem, ahogy 1789 forradalma a konzervativizmus szimbolikus születési pillanata is, Edmund Burke révén, úgy volt 1968 meghatározó a kortárs konzervativizmus számára is. Utaltam rá, hogy ezt az irányt Roger Scruton pályája fémjelzi, aki ’68 hatására lett konzervatív (erről az általam intézetünkbe a Danube Institute segítségével meghívott Scruton következő írása számol be: Miért lettem konzervatív?).
A mi szándékunk mindenesetre az volt, hogy minden releváns hozzászólás kapjon helyet, ezért nyílt Call for Papers-t tettünk közzé, vagyis bárki jelentkezhetett előadással, így akár Mező Úr, a cikk szerzője is. Vele együtt sajnálom, hogy konzervatív és jobb oldali eszmetársaim most nem osztották meg velünk gondolataikat, szemben mondjuk a két hete az MTA főépületében tartott, Szabad György munkásságát tárgyaló konferenciánkkal. Ez utóbbit viszont a sajtó nem tisztelte meg figyelmével, de anyagát szeretnénk hamarosan hozzáférhetővé tenni.
Tisztelettel,
Hörcher Ferenc”