Trumpné jó ideje népszerűbb, mint az elnök, s ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Fehér Házat körülvevő folyamatos káoszban rendre ő a leghiggadtabb pont.
„A mindkét oldalon várakozásokon felülien sikeresnek, elegánsnak és felemelőnek elkönyvelt látogatás legapróbb részleteit is a szlovén származású first lady tervezte meg. Az az asszony, aki nőtársai többségétől és az őt korábban ajnározó divat- és médiaelittől eddig szinte kizárólag lenéző, lekicsinylő vagy lesajnáló kommentárokat kapott. Pedig több szempontból is a világ egyik legnehezebb szerepe hárul rá, s nem csak korábbi félmeztelen megjelenései és a férje körül ki-kirobbanó szexbotrányok miatt. Amerika eddig egyetlen külföldi first ladyt látott, a brit származású Louisa Adamst, akinek a Fehér Házban töltött éveit (1825–1829) állandó depressziója és helykeresése jellemezte. Ez nem volt biztató hagyaték a második külföldi amerikai elnökfeleség számára, aki angolul akcentussal és korlátozott szókinccsel beszél, s csak 2006 óta amerikai állampolgár.
Ráadásul szerepköre, mely elvben Amerika második legláthatóbb és legbefolyásosabb pozíciója, tökéletesen körülíratlan. Akadtak politikai ambíciókkal fűtött, jórészt demokrata first ladyk, mint az anno rendszeresen publikáló, feminista mozgalom élére álló Eleanor Roosevelt, az egészségügyi reformot magára vállaló Hillary Clinton vagy az erős fekete nő politikai ikonjaként istenített Michelle Obama, akik szerepvállalásukkal politikai kockázatot is jelentettek az elnöknek. Hol erősítették, hol gyengítették férjük imázsát. Akadnak olyan (jórészt republikánus) elnökfeleségek is, akik inkább a szerep hagyományos, családközpontú, protokolláris jellegét tették magukévá, mint Betty Ford, Jackie Kennedy, Nancy Reagan vagy Barbara és Laura Bush. Érdekes, és talán a feminista logikának ellentmondó tény, hogy a ma is élő demokrata elnökök (Carter, Clinton, Obama) mindegyike népszerűbb volt, mint aktivista feleségeik, a republikánus elnökfeleségek pedig nagyobb társadalmi elismerésnek örvendtek, mint férjük.
Trumpné jó ideje népszerűbb, mint az elnök, s ehhez nagyban hozzájárul, hogy a Fehér Házat körülvevő folyamatos káoszban rendre ő a leghiggadtabb pont. Elődjénél sokkal kisebb stábot tart fent, nincsenek botrányai, nem avatkozik bele a kabinet döntéseibe, nem keresi a rivaldafényt, és az általa kiválasztott politikai ügyeket – gyermekegészségügy, online zaklatások problémája – mértéktartóan képviseli.”