„Napjainkban Stockholmban és Londonban tömegek követelik a saría, vagyis az iszlám jog bevezetését, Belgiumban iszlám párt indul elképesztő követelésekkel, és sikerre számíthat az önkormányzati választásokon, továbbá minden negyedik francia zsidó a kivándorlást fontolgatja. Mégis, a Politico nyílt levelének aláírói még mindig Magyarországban találják meg az EU fekete bárányát.
Amögött, hogy a rendszerváltás óta visszatérően antiszemitizmussal vádolják a magyar kormányt (persze csak a jobboldaliakat), az is szerepet játszik, hogy Nyugaton szinte senki sem képes megérteni az 1941 nyarától egészen 1945 tavaszáig elhúzódó magyar holokauszt ellentmondásos jellegét.
Mivel a nyugati közvélemény évtizedeken át egyoldalú képet alkotott a magyarság páratlan történelmi tragédiájáról, társadalmunk és politikai rendszerünk lényegi elemének tartja az antiszemitizmust. Ezért gondolják úgy sokan, hogy a nemzetiszocializmus sokkal fenyegetőbb veszély nálunk, mint Németországban, amely az eltelt több mint hetven év alatt képes volt szembenézni gyalázatos múltjával. Számos bírálója szemében Magyarország afféle »náci kígyófészek«, történelmi fertőzés góca, ahonnan a halálos kór bármikor átterjedhet a szomszédos országokra, sőt Nyugat-Európát is megfertőzheti.
Ebben a helyzetben elkerülhetetlen, hogy végre megkezdje működését egy olyan intézmény, a Sorsok Háza, mely képes megszervezni a magyarországi holokausztot feltáró történelmi kutatásokat, és ezek eredményeit népszerűsíti itthon és külföldön.”