Hat városban születik science park

„Miniszterjelölti meghallgatásán, a gazdasági bizottság előtt ön azt mondta: javítani kell a magyar cégek, főként a kkv-k termelékenységi mutatóin, mert a nyugat-európai cégekhez képest 60 százalékos a teljesítményük. Miként lehet ezen javítani?

A teljes hozzáadott érték több mint 50 százalékát a munkavállalók 25 százalékát foglalkoztató multinacionális vállalatok állítják elő. Csak a maradék részét termelik meg a döntően kis- és közepes magyar vállalkozások, amelyek a dolgozók 75 százalékát alkalmazzák. Tehát nem állunk jól e téren, nem vagyunk eléggé hatékonyak. Németországban ez a mutató sokkal jobb, a német kkv-szektor nagyon erős. Sokat számít az inspiráló, együttműködő környezet. A világban zajló technológiai váltásra, kihívásokra Magyarország az innovációval tud válaszolni, ez a megoldás.

Korlátozza a hazai kkv-k teljesítményét az is, hogy alacsony mértékű az innovációs tevékenységük uniós viszonylatban is.

Az innovációs képesség kialakításához első lépésben a vállalkozónak kell felismernie és célként megfogalmaznia, hogy saját terméket akar fejleszteni. Ha a saját termék létrehozásának az igénye nincs meg, s ez most számos magyar tulajdonú cégnél gond, akkor hiába támogathatjuk az innovációs folyamatot, nem lesz sikeres. Jó példa viszont a hazai autóipar: a magyar kkv-k beszállítóként sokkal versenyképesebbek, mint ha a megrendelő például Kínából importálna alkatrészt. Jól működik a gyártás és a logisztika is.

Az innováció fejlesztéséhez a kreativitás mellett források is kellenek.

Az innováció területén az elmúlt 15 évben hatalmas forrásbőség volt. Az innovációs alap a gazdasági szereplők befizetéseit forgatja vissza kutatás-fejlesztésre. Uniós alapokból, Ginop-pályázatok révén 700 milliárd forintot nyertek el vállalatok, egyetemek gazdasági innovációra, termékfejlesztésre. Várhatóan a következő, 2021–27-es uniós költségvetési ciklusban a források számottevő hányadát kutatás-fejlesztési célokra különítik el, mert Európa most nem versenyképes ebben sem az USA-val, sem egyes ázsiai országokkal. Alacsony a ráfordítás összege. Reálisnak tartom azt a célt, hogy kutatás-fejlesztésre itthon a GDP 1,8 százalékát költsük el 2020-ban – 2016-ban 1,3 százalék volt ez az érték. A vállalati befektetések is nagyon fontosak. A k + f-finanszírozásban a vállalati részarány 75 százalék.”