„Persze az unió ismeri a gyenge pontot, az agrártámogatások csökkentése nemcsak nekünk fáj(na), hanem a renitensnek kikiáltott, és szintén komoly mezőgazdasági potenciállal rendelkező lengyeleknek is, akiknél szintén találtak demokráciadeficitet és sérült jogállamiságot – mert védik nemzeti érdekeiket és mert köszönik, nem kérnek ők se a bevándorlókból. A többi költségvetési csökkentés csak hab a tortán. Mégpedig nem is akármekkora, az uniós demokráciát is le lehet vele fújni, de legalábbis újraértelmezni. A közös költségvetést ugyanis eddig mindig egyhangúlag fogadták el a tagállamok. Most azonban fényes szelek fújnak az unió központjában is, ezt a demokratikus szokást megtartva egy másikat is bevezetnének, amely az Európai Parlament közleménye szerint lehetővé teszi az unió számára, hogy »felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon«. És minősített többséggel, ami már távol esik a demokratikus egyhangúságtól. Arról persze nem értekeznek, hogy mit is értenek a jogállamiságot érintő hiányosságokon, de ne legyenek kétségeink, ha nyilvánosságra kerül, a megfogalmazás valószínűleg szó szerinti egyezést mutat majd a Sargentini-jelentéssel.
Ha számolni akarunk, meg kell említeni, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós büdzsé nagyjából 1,25 ezer milliárd eurós lehet. A tagországoknak nemzeti jövedelmük 1,11 százalékát kellene befizetniük a közösbe. Ennél azonban valamivel alacsonyabb, 1,08 százalékos lehet az éves költés, mert az nem mehet mínuszba. A hatalmas számok és a szigorú előírások ellenére tegnapi bejelentésével az Európai Bizottság mégis lenullázta magát.
A központilag elvárt, sőt meghatározott demokrácia azonban nem jár automatikus gazdasági fejlődéssel. Nem nő általa a versenyképesség. Ez zsarolás. Az egyik legjobb példa a kettős mércére. És arra, hogyan csúfolják meg azok a demokráciát, akik állandóan a kisebbségek jogait szajkózzák. De a tárgyalások csak most kezdődnek. Küzdeni kell, mert nem nélkülözhetetlen, de fontos milliárdokról, s leginkább a hazánkról van szó.”