Én a csürhével vagyok

„Nekem se tetszik a köpködés, ha lehetne, meg nem történtté tenném azt, ami a református egyház vezetőit érte, de a szolidaritásom elsőként sajnos nem tud az ő egyébként valószínűleg tényleg rémisztő és megalázó tízperces helyzetük felé fordulni elsőként, amikor ezzel szemben tönkretett életek állnak.

Mert most mégiscsak az történik, hogy az Echo TV megmutatja a fogatlan nénit (ahogy 2006-ban a Kossuth téri tüntetőket mutatták), hogy felkínálja nézőinek a proli ellenséget, hogy beindítsa a valoságshow-k működési mechanizmusát, amely segít, hogy belenyugodj az életedbe, mert láthatod, hogy vannak nálad rondább, idiótább és nyomorultabb emberek is.

Miközben ennek a fogatlan néninek van egy élete, egy története, egy tudása a világról, és ez a fogatlan néni a mi honfitársunk, a mi szomszédunk, aki pontosan ugyanannyi tiszteletet érdemel meg ismeretlenül is, mint bárki más. És akinek az életével pontosan ugyanannyira kéne törődnie a mindenkori politikának és médiának, mint a református egyház vezetőjének életével.

Abban a pillanatban pedig, amikor a Kossuth téri helyzetről a református egyház egyik vezetője azt az értékelést adja, megértés és megbocsájtás helyett, hogy a tüntetők »mintha arra játszottak volna, hogy kiprovokáljanak egy pofont a rendőröktől«, akkor én biztosan a csürhével vagyok.”