Nagyon fontos, hogy az automatizálást, robotizálást ne veszélynek, hanem lehetőségnek tekintsük, és ehhez mértén készüljünk fel rá. De ne essünk át a ló másik oldalára.
„Az állam a gazdasági szerkezet modernizációjához hozzájáruló tőkebefektetések ösztönzésével, a hazai kisvállalati szektor tudás- és innovativitás szintjének emelésével, valamint a humán vagyonba történő jelentős és gyors beruházással mozdíthatja olyan irányba a magyar gazdaságot, hogy az sikeresen tudjon bekapcsolódni a gyors változásokba. Ami a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítését illeti, ahhoz elsősorban az úgynevezett tudáságazatok – az infokommunikáció, az oktatás és a kutatás-fejlesztés, a szakmai-tudományos, a műszaki-szolgáltató tevékenység –arányát kellene növelni, amely jelentős beruházásokat is igényel.
Másrészről a végzettségi struktúra is átalakításra szorul. A V4-országok statisztikai hivatalai által készített friss elemzés szerint a 15–74 éves népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása tekintetében Magyarország van az automatizálás okozta várható veszélyek szempontjából a legkockázatosabb helyzetben. Ugyanis nálunk a legmagasabb – 23,2 százalék – az alapfokú, és a legalacsonyabb – 56,9 százalék – a középfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettségűek tekintetében pedig a második helyen vagyunk.
Csehországban a legalacsonyabb, 12,6 százalékos az alapfokú végzettségűek aránya. Az OECD-tanulmány szerint a V4-országok között a cseh munkahelyeket fogja a legkevésbé veszélyeztetni az automatizálás. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy kutatás-fejlesztésre is a csehek fordítanak a legtöbbet. 2016-ban az egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordításuk a magyar érték csaknem kétszerese volt, és meghaladta az EU28 átlagának háromnegyedét.
Magyarországon az alapfokú végzettségűek magas aránya lehet az egyik akadálya annak, hogy a munkaerő általános szakmai szintjét gyorsan és hatékonyan lehessen emelni, és a nagyobb tudást és képességeket igénylő munkahelyeket megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerővel lehessen ellátni. Az ezzel kapcsolatos problémákat már érzékeltetik a KSH friss foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai.
2018 első negyedében az előző negyedévhez képest enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma, és 3,8-ról 3,9 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az okok között világosan kirajzolódik a végzettségi probléma. 2018 első negyedében az előző évhez viszonyítva a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatása 2,7 százalékkal csökkent, míg a felsőfokú végzettségűeké 4,8 százalékkal nőtt. 2018 első negyedében a legfeljebb alapfokú végzettségűek között 11 százalék, a felsőfokú végzettségűek között pedig csupán 1,3 százalék volt a munkanélküli.
A munkanélküliség szintje általában is azokban a régiókban a legmagasabb, ahol a legnagyobb az alap- és a legkisebb a felsőfokú végzettségűek aránya. Adódik tehát a feladat: nyilvánvalóan az alapfokú végzettségűeket kell a leggyorsabban és elsősorban szakmai képzés segítségével a középfokú végzettségűek közé felemelni. De fontos a diplomások arányának növelése is, hiszen a robotizáció, digitalizáció egyre több felsőfokú végzettségű szakembert igényel. Magyarország a 30–34 éves korosztályon belül a felsőfokú végzettségűek tekintetében is el van maradva az EU-s átlagtól.
A gyors technológiai változásokba való sikeres bekapcsolódásunk legfontosabb feltétele tehát a képzettségi szerkezet javítása, a képzettségi szintek közötti előrelépés, illetve az általános, mindenkire érvényes tudás felfrissítése és a képességfejlesztés. Azonban egy dologról nem szabad megfeledkeznünk. A robotizáció, mint említettük, elsősorban a könnyen gépesíthető, automatizálható munkahelyeket váltja ki.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A gyerek azóta itthon franciául énekli az Internacionálét, úgyhogy legközelebb a Mi Hazánkhoz megyünk.
