A 10 éves fejlesztési terv margójára

2018. május 29. 22:45

Oktatási rendszerünk nagyon sok kívánnivalót hagy maga után és megérett egy átfogó reformra. Ezzel a gondolattal szinte mindenki egyetért, mégsem sikerül megvalósítani. A bársonyos forradalom után volt néhány próbálkozás, de a megvalósításhoz mindig hiányzott valami, leginkább a politikai akarat.

2018. május 29. 22:45

„Oktatási rendszerünk nagyon sok kívánnivalót hagy maga után és megérett egy átfogó reformra. Ezzel a gondolattal szinte mindenki egyetért, mégsem sikerül megvalósítani.

A bársonyos forradalom után volt néhány próbálkozás, de a megvalósításhoz mindig hiányzott valami, leginkább a politikai akarat. Ezen bukott meg a Konstantín, majd a Milleneum elnevezésű tervezet, és a Ftáčnik és társai által kidolgozott, Tanuló Szlovákia névre hallgató reformtervezet is az asztalfiókban végezte.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték
Tovább a cikkhezchevron

A napokban viszont napvilágot látott a »10 évre szóló fejlesztési terv«, illetve annak néhány eleme. A tervezet állítólag tartalmazza azt az elgondolást, hogy a tankötelezettséget egy évvel meg kellene hosszabbítani – lefelé. Ez azt jelentené, hogy a gyerekek beiskolázása 5 éves korban kötelezővé válna. Ez elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek iskolába való beilleszkedését segítené, csakhogy ehhez az óvodai kapacitást kellene növelni.

A tervezet azzal is számol, hogy a belügyminisztérium hatáskörében működő intézmények az oktatási tárcához kerülnének. Magyarul ez az alapiskolák államosítását jelenti, hiszen az önkormányzatoktól állami hatáskörbe kerülnének és a helyi közösségeknek már nem lenne beleszólásuk saját iskolájuk működésébe. Az állam szempontjából ez azt is jelentené, hogy a finanszírozhatatlan, kis létszámú iskolákat egy tollvonással meg lehetne szüntetni, össze lehetne vonni, ki lehetne iktatni a hálózatból.

Állítólag az is felmerült, hogy pedagógusok helyett menedzserek vezetnék az iskolákat. Igen ám, de hogy vezethet bárki is egy iskolát, ha pedagógusként sohasem dolgozott?

A tárca vezetője szerint a finn modellt követnénk. Kitűnő ötletnek tartom, csak az a kérdés,hogy vannak-e az említett modell elvárásainak megfelelően felkészített pedagógusaink? A finn modell ugyanis a tanítás helyett a tanulásra összpontosít és ennek megfelelően alakul át a tanulási környezet is. A gyerekek egyéni haladási tervek szerint tanulnak és szükség esetén igénybe vehetik az iskola támogató rendszerét (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus).”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Győzelemre áll Orbán Brüsszelben, ráadásul a Bizottságot nem csak Ukrajna sürgeti

Győzelemre áll Orbán Brüsszelben, ráadásul a Bizottságot nem csak Ukrajna sürgeti
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!