Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Egyes kritikusok modernista, baloldali érveket hoznak fel saját, jobboldalinak vélt álláspontjuk alátámasztására.
Bár a migránsok örvén az iszlámot eddig is folyamatosan támadták kormányhoz közel álló médiumok, de azért az elmúlt hetek történései mégis minőségi lépést jelentettek, amennyiben a Magyar Iszlám Közösséget is elővették és annak magyar tagjai ellen uszítottak.
Persze minden mindennel összefügg, és a propaganda számára a legkevésbé fontos ebben az ügyben a közösség volt, szemben az iszlám-migránsok-Zugló háromszöggel – hiszen utóbbi városrész Karácsony Gergely miatt alaposan felértékelődött –, de alakilag mégiscsak azt láttuk, hogy a helyzet változott és mostanra célpontba kerültek olyanok is, akik eddig nem.
Legutóbb a közösség MTI-hez eljuttatott közleményét kezdték ki, időnként érthetetlen módon. Olyan megjegyzésekre gondolok, hogy amikor a nyilatkozatban a magyar muszlimok Magyarországot mint hazájukat említik meg, akkor az adott idézetben a hazánk szó után a jól ismert (sic!) jelzést helyezték el.
Ezt a gyakran látott intést akkor alkalmazzák egy szövegben, ha arra szeretnék felhívni az olvasó figyelmét, hogy ez a szokatlan, nem mindennapi, esetleg hibás megfogalmazás az idézet része, nem a szerkesztő betoldása.
Majd tovább beszélnek a közlemény – szerintük – cinikus mivoltáról. Én nem tudom, mi abban a cinikus, hogy nem muszlimok alkották meg és működtették Auschwitzot, hanem keresztények; és valóban, nem muszlimok öltek szervezett módon romákat, hanem keresztények. Egy tény objektív megemlítése mégis hogyan lehet cinikus?
Eleve visszatetsző, hogy a kormánymédia bizonyos része kinevez politikai és/vagy véleményvezér sarlatánokat – e kérdésben jellemzően Geert Wilderst és Bill Warnert –, onnantól fogva pedig ők jelentik a hivatkozási alapot egy-egy muszlimokkal összefüggő cselekmény megítéléséhez. A két fenti úriember szélsőjobboldalisága abban merül ki, hogy totálisan ellenbaloldaliak, magyarán pontosan ugyanolyan színvonalon és elvi megfontoltsággal teszik feladataikat, mint a túlsó parton lévők. Hierarchiáról vagy szakralitásról fogalmuk sincs, és sajnálatos módon egy sor olyan embert is megtévesztenek a mesterségesen felépített tekintélyükkel, akik egyébként képesek lennének felfogni alapvető, logikai összefüggéseket, ami a tradíciót illeti.
Ráadásul ezek a cikkek kivétel nélkül úgy érnek véget, hogy modernista, baloldali érveket hoznak fel saját, jobboldalinak vélt álláspontjuk alátámasztására és sorolják az iszlámmal szembeni progresszív indokaikat. Mindig elmondom, ezzel alapvetően nincs probléma, de miért akarják bárkinek is bemesélni, hogy ezzel jobboldali elveket fogalmaznak meg?
Régi mantrámat tudom csak előhozni. Azok, akik annyit hivatkoznak Európa keresztény gyökereire, egy fénykorában létező, szakralitással átitatott, valóban keresztény kultúrkörben is nagyon kellemetlenül éreznék magukat.
Végül hadd idézzek előbb Durics Hilmi Huszein, budai főmufti 1931. augusztus 20-án elhangzott beszédéből, majd Orbán Viktor 2015 nyarán mondott szavaiból.
„Mi, szláv anyanyelvű, de magyar érzésű muzulmánok is tagjai vagyunk az egykori ősi turán-iráni közös népcsaládnak, ezer évig ősi földünk Szent István koronájának dísze, ékessége volt, mi magyar hazánkat az utolsó leheletünkig szeretjük, s ha kell, mint azt a világháborúban is megmutattuk, életünkkel és vérünkkel is meg fogjuk védeni. A Korán parancsolja az Isten és a Haza szeretetét, s mi követjük Allah parancsait. Az élő, hatalmas, könyörületes egy igaz Isten hitét a Sátán hordái fenyegetik, vallástalanná, Isten nélkülivé, erkölcstelenné, hazátlanná akarják tenni a népet, Isten helyett gépeket állítanak, az erkölcs helyett becstelenséget, felebaráti szeretet s különös megbecsülés helyett egyenetlenséget, becsület helyett sivár anyagi érdekeket hirdetnek, megbontják a családi élet hagyományait, gyermeket a szülő ellen lázítanak, megbontják a tekintély tiszteletét, s fel akarják állítani a Dedzsel országát. Lerombolnak mecseteket, templomokat, imaházakat, iskolákat, s az erkölcstelenségnek és istentagadásnak építenek oltárokat. Akár Keletről, akár Nyugatról jön ez a sátáni támadás, az iszlám vétót kiált! Az Isten köré kell sereglenünk, hogy megdöntsük a sátán és segédhadai hatalmát, s visszavezessük a népet az istenfélelem, tekintélytisztelet, becsület, hazaszeretet és irgalom útjára. Isten nélkül és Isten ellen nincs élet, nincs haladás, nincs boldogulás!”
„...Európában ma nagyon sok helyen az iszlámtól félnek, sőt van, ahol ellenségnek is tekintik. Magyarország nem ilyen ország. Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, amely sok százmillió embert segít hozzá, hogy az emberi élet létezésének magasabb értelméhez eljuthasson. Ezért mi az iszlámról is a tisztelet hangján beszélünk, és kívánjuk Egyiptomnak, hogy a saját kultúrája és vallása alapján sikeres lehessen.”