„Azért mondom ezt, mert megrettenve és belesápadva látom: el vagyunk késve.”
„ »Hagyd a politikát: építkezz!
(…) Azért mondom ezt, mert megrettenve és belesápadva látom: el vagyunk késve.
Isten őrizze meg hazánkat, földrengés ne érje: egyetlen házunk sincs földrengés ellen építve.
Pedig ma az ember érzi, hogy megmozdult a talaj a kultúra alatt, cseppfolyóssá vált minden, ami szilárdnak látszott a közéletben, összeomlóban vannak a társadalom oszlopai, titokzatos és ismeretlen sámsoni erők rázzák a végtelen időkre szánt templom falait. Hagyd a politikát és hamar építs magadnak kunyhót a szabad mező közepén, építs fedezéket a sövenyek megett, óvóhelyet, ahová bementsd azt a becses, azt a megvédeni való kis kultúrkincsedet. Az életedet! A létedet!
De mi az a kultúra, amivel oly nagyra vagyunk? Most jövök faluról, rossz utak kötik össze a rossz kis falvakat, este öt órakor már sötétben diskurál az ember (...) Az ember hajlandó kételkedni, hogy a magyarság valóban ilyen példátlan testi-lelki nyomorban tesped, ha magam szemével nem láttam volna (…)
Ne politizálj, ne vesztegesd az idődet pártgyűlésekkel, ne rontsd magad politikai korcsmák gőzével: fogj hozzá azonnal a munkához.
(…) Vége a teoretikus elmélkedésnek. A magyar népnek föl kell támadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse.
Hagyjátok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára. (...)«
(Móricz Zsigmond: „Hagyd a politikát: építkezz!”, Kelet Népe, 1940. január 1.)”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
