„Menyire volt komoly a szándéka a Magyar Nemzet felvásárlására?
Abszolút. Amikor kiderült, hogy probléma van, azonnal leültünk a kollégáimmal, átgondoltuk, és már írtam is az emailt, hogy akár aznap este is hajlandó vagyok ideutazni, és megbeszélhetjük.
„Pali vagyok, jövök ma este, hozom a pénzt?”
Nagyon fontos eleme a történetnek, hogy én nem tettem vételi ajánlatot. Abbéli szándékomat fejeztem ki, hogy ha kellek, nagyon gyorsan tudok lépni, mert annál rosszabb üzletileg nincs, hogy a lap nem jelenik meg pár napig, hiszen folyamatosan veszít az értékéből. Én teljesen komolyan gondoltam ezt, a Lánchíd rádiót is hallgattam, ahol bemondták, hogy éjfélkor megszűnik, amit teljes képtelenségnek vettem, mert miért kellene megszűnnie? Folytassuk, csináljuk, gondoltam. De ezek szerint a tulajdonosoknak más szándékaik voltak ezzel.
Mik?
Azt én nem tudhatom. Nem tudok semmi hivatalosat, mert velem semmit nem közöltek, csak a saját véleményemet tudom elmondani. Én saját példámból azt tudom, hogy ha van egy cég, ami bajban van, és jön valaki, ami segítene, akkor meghallgatom. Nekem több sikertelen vállalkozásom volt, mint sikeres. Aki ismer, tudja, hogy csináltam rossz üzleteket. De ha ilyen helyzetben jön valaki, és azt mondja, próbáljuk meg, a vörös szőnyeget terítem le elé.
Milyen konkrét elképzelései voltak a Magyar Nemzettel kapcsolatban?
Van egy olyan érzésem, hogy azért tekintik strómannak azt, aki ma Magyarországon lapot venne, mert a lappiac nagyon nincs jó helyzetben, és politikai szándék híján épeszű ember nem fektetne bele. Mármint ezt gondolhatja a közvélemény. Azt nem tudom, most milyen helyzetben van a cég, de azt igen, hogy 2016-ban mínusz 700 milliót csinált, és a többi termék sem állt valami jól. Nekem volt tervem, és azt gondolom, hogy ha megismerhettem volna a valódi anyagi helyzetüket, lehetett volna kezdeni is velük valamit. A Magyar Nemzet brand például kifejezetten erős, hiszen egy 80 éve létező termékről van szó, aminek valódi értéke van, akármilyen megtépázott is most. Óvatosan fogalmazok, de van egy olyan érzésem, hogy akár enélkül a brand nélkül is lehetne kezdeni valamit a mai magyar nyomtatott lappiacon. Mondok egy példát: az Evening Standard napilap 180 évig fizetős lap volt, majd 2009-ben ingyenessé tették. A példányszám megemelkedett egymillióra, a vállalat ma kifejezetten sikeres. Azt gondolom, hogy ez egy érdekes piaci modell lehetne.