„A Karácsony Gergely–Molnár Gyula-tandem gyakorlatilag nyíltan beismeri, hogy minden kormányváltó frázispufogtatás ellenére esélytelennek tartja a Fidesz elleni választási küzdelmet. A célja ezért menteni a menthetőt: megkapaszkodni a pártszövetség bejutásához szükséges 10 százalék fölött, és harcolni a talán még elérhető második helyért. A szocialisták alighanem azt is érzékelik, hogy a Jobbik népszerűsége az elmúlt időszakban megindult felfelé. Félelmük leginkább ennek a ténynek, nem pedig a »nácizmusnak« szól. A mostani militáns hangvétel mögött tehát az attól való – minden bizonnyal jogos – rettegés áll, hogy újabb bukásuk esetén, pláne parlamenten kívülre szorulva végképp elindulnak az eljelentéktelenedés, horribile dictu a megsemmisülés felé. Ezért is várható választási fiaskójukat igyekeznek nagy lendülettel másokra kenni: így az együttműködést »ellehetetlenítő« Szél Bernadettre és a Lehet Más a Politikára is.
A szocialista politikusok helyzete már csak azért sem irigylésre méltó, mert nyilván látják: mostani pozíciójukból csupán néhány lépést kell tenniük ahhoz, hogy pártjuk 2018 áprilisa után a NER hasznos idiótájává váljon. (Látványos, hogy a pártot az LMP-hez és a Jobbikhoz képest a kormánysajtó mennyivel kevésbé támadja hosszú ideje.) Olyan, a fügefalevél szerepét betöltő ellenzéki párttá alakulhatnak, amelyre a demokrácia lejtmenetét kifogásolók előtt hivatkozni lehet. A szisztéma fennmaradását segítő »konstruktív ellenzékké« – amelynek hiányát üvöltözve kéri számon az Echo TV stúdiójában rendszeresen a galambősz Gajdics Ottó.