Megnyílt a Corvinus Faculty Club az egyetemi oktatók számára 2018. március 14-én. Vadonatúj, méltó Ybl Miklós építészeti nagyságához. Valamit hozzá tudtunk adni egy remekműhöz, a Fővám téri palotához.
Célja, hogy az egyetem oktatói és kutatói büszkén elmondhassák, minket a szellemi és morális igényesség vezérel.
Valahogy úgy, ahogy Márai Sándor írta:
„A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.”
Igényesség nélkül nincs nagyság – a nagyság vállalkozás olyat tenni, ami valószínűtlennek látszik, elérhetetlennek, mert magunkat gyengének képzeljük. A nagyság nem üres moralizálás tárgya, még kevésbé sznobéria játékszere. A „nagylelkűség” (megalopszüchia) eredeti értelmében önmérsékletet, bátorságot, nemes célokért való cselekvést jelentett.
A leghosszantartóbb átka az 1989 előtti világnak a nagylelkűség tagadása volt.
Mostantól a Budapesti Corvinus Egyetem egyik jelképe a Corvinus Faculty Club, amely az igényesség szimbóluma kíván lenni az egyetem polgárai számára.