Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Mindenkinek olyan Táncsicsa van, amilyet megérdemel.
„»Vasárnap délutánra szerveznek egy tüntetést Czeglédy Csaba miatt Budapesten, a felszólalók listáján még szerepel Czeglédy Csaba, csakhogy őt péntek este ismét őrizetbe vették. De ott lesz helyette Lendvai Ildikó, Iványi Gábor és Mécs Imre.« – írja a HVG című propagandakiadvány. Akinek pedig ez nem lenne elég az elolvashatja a nagyszerű Szanyi kapitány Facebook bejegyzését, mely szerint »Ha kell, Táncsics módjára fogjuk kihozni a börtönből!«. Már csak ez hiányzott. A magam részéről ebből azt a következtetést vontam le, hogy mindenkinek olyan Táncsicsa van, amilyet megérdemel. Táncsics ugyanis egy utópista szocialista volt, míg Csabi egy utópista adóbevalló.
A jeles esemény, annak rendje-módja szerint le is zajlott. Jelen volt – a fenti márciusi ifjakon kívül – Vágó István »kvízprofesszor« és cirka száz DK-s, márciusi rohamnyugdíjas. Ha belegondolunk a három márciusi ifjú személyébe, Lendvai Ildikó, Iványi Gábor és Mécs Imre összesített életkora jóval több, mint amilyen régen az a bizonyos március volt.
A résztvevők alapvető követelése az, hogy Csabi helyére Tiborczot zárják, méghozzá kiszámított kegyetlenséggel, egy LED-lámpa kíséretében, melyhez nem lesz konnektor. »Most világíts!« – kiáltja majd az őr, miközben jogállamilag a Tiszába dobja a zárka kulcsát.
Sajnálatos módon Szanyi kapitány nem tisztelte meg jelenlétével a tüncit, ő gyaníthatóan a 444-es számú italbolt összes helységéből kialakított parancsnoki harcálláspontról szemlélte egyetértőleg az eseményeket.