Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Valami nagyon ártalmas és talán visszafordíthatatlan történik az emberi figyelemmel a digitális korban.
„És akkor most vissza a jövőbe: forgassuk előre az idő kerekét, egészen ez év januárjáig, amikor is Soros György beszélt Davosban a pulpituson. Méghozzá arról, hogy nem jött be. Nem jött be ez az egész, vagy nem úgy jött be, ahogy ezt korábban a netguruk hirdették. Hogy olybá tűnik, a kibertér képzelt függetlensége nem hogy nem hatott a politikai szabadság irányába, hanem egyenesen azt veszélyeztető folyamatok indultak meg segítségével. Amely folyamatokat ráadásul a Soros által tekintélyelvűnek tekintett politikai rendszerek saját előnyükre fordítanak.
A Magyarországon a kormányzat által házimumusként bemutatott Soros január 25-én elmondott beszédében meglehetősen fontos észrevételeket tett: a Facebook és a Google hálózatait például monopolhelyzetben lévő közszolgáltatásnak nevezte, és szigorú szabályozásukat sürgette. Azaz a kibertér valamiféle kontrollját tartotta kívánatosnak Barlow látomásával szembehelyezkedve. Beszélt arról is, amit már ebben a sorozatban is ecseteltem: az emberi figyelem szétzilálására épülő gazdasági modellről.
Valami nagyon ártalmas és talán visszafordíthatatlan történik az emberi figyelemmel a digitális korban. Nem csupán a figyelem elvonásáról vagy függőségről van szó; a közösségimédia-vállalatok arra ösztönzik az embereket, hogy feladják autonómiájukat. Az emberek figyelmét alakító hatalom egyre inkább pár vállalat kezében összpontosul. Komolyan tenni kell azért, hogy érvényre juttassuk, illetve megvédjük azt, amit John Stuart Mill »a gondolkodás szabadságának« hívott. Megvan a lehetősége annak, hogyha egyszer ezt elveszítjük, azok, akik a digitális korban nőnek fel, csak nehezen tudják visszaszerezni.”