Minden segítséget megkapunk ehhez a társadalomtól, a barátainktól, de főleg csodálatos férjeinktől, párjainktól. Ők segítenek gyereket nevelni, míg Anya tanul, vállalkozik, vagy éppen vezető egy multinál. Kiteljesedhetünk anyaságunkban, de karrierünkben is. A legtöbben dönthetünk, választhatunk, hogy melyik a fontosabb. Persze nem következmények nélkül. Következménye mindennek van. De a szabad döntés a miénk.
Pár emberöltővel ezelőtt egy nő nem dönthetett. Sorsát predesztinálta a környezet és a család, amibe beleszületett. Nem léphetett le arról az útról, amit ősei jelöltek ki a számára. Pont úgy élt, ahogy az anyja és a nagyanyja és a még meg sem született lányai. Nem tanulhatott, nem volt segítsége, munkájáért nem illette bér. Hiába volt gazdag vagy szegény, nem törhetett ki a születésével meghatározott körből. Nem választhatta ki, hogy mi akar lenni, mit akar kezdeni az életével. Nem lehetett orvos, még akkor sem, ha gazdag családba született. Mert valóban ki volt téve a férfiak kénye-kedvének.”