Mit várjunk egy olyan uniós döntéshozó testülettől, amely például a Soroshoz köthető jogvédők feljelentései alapján ítél meg kártérítéseket hétpróbás bűnözőknek?
„A párizsi, a nizzai, a berlini, a londoni és persze a többi európai és az elmúlt esztendőkben elkövetett számtalan törökországi véres terrortámadás áldozatainak hozzátartozóit nyilván nem kérdezték meg a brüsszeli döntéshozók arról, tényleg szükség lenne-e arra, hogy a törökök enyhítsenek a »szegény terroristákat« sujtó szigorú törvényeken, ráadásul amióta ez a szabályozás ott létezik, mintha kevesebb terrorcselekményről kellene beszámolniuk a médiumoknak, ám az »igaz brüsszeliták« a jelek szerint erről meg is feledkeztek.
Dehát mit várjunk egy olyan uniós döntéshozó testülettől, amely például a Soros Györgyhöz köthető jogvédők feljelentései alapján ítél meg rendszeresen hatalmas kártérítéseket hétpróbás bűnözőknek – nem egyszer gyilkosoknak – fogva tartásuk nem megfelelő mivolta miatt?”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
„Csurka István leplezte le először a Soros-hálózatot” – fogalmazott a történész a politikus szobrának avatóünnepségén.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
A háttérben felsejlik a Soros-hálózat is.
A nemzetközi szálak az Iszlám Államoz vezetnek.
A Fidesz gáncsolt a legkövetkezetesebben mindenfajta kárpótlást, történelmi igazságtételt.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
