Hullik-e eső a sztrájkfelhőből?

„Az egységes bértábla kvázi megszüntetésével a kormány elébe ment annak, hogy a közszféra alkalmazottai közös bérharcot folytassanak. Ezzel pedig a kormány a közalkalmazotti bértábla 2008-as befagyasztását – amit az akkori kabinet még csak két évre tervezett – a mai napig képes volt fenntartani. A munkavállalók egyes csoportjai különböző időpontokban és mértékben kaptak – ha kaptak – némi emelést, amely semmiképpen nem vonatkozott a teljes közszférára.

Pontosan ez játszódott le az önkormányzati dolgozók esetében is: 2015-ben vált igazán feszültté a helyzetük, amikor a kormány egy új törvénnyel kívánta rendezni a közszolgák bérét, csakhogy ebből a körből kizárták az önkormányzati dolgozókat – mondván, hogy az ő bérükhöz nekik nincs közük, azt az önkormányzatok dolga rendezni. A tavaly nyári sztrájk idején is sikerült tovább bontani az elégedetlenek táborát: akkor az utolsó utáni pillanatban a kormány egy kétütemű, 15-15 százalékos béremelést ígért be a vízügyi dolgozóknak. Rajtuk kívül a Magyar Államkincstár munkavállalóit is leszerelték, miután a hivatal vezetése és az MKKSZ 25 százalékos béremelésben állapodott meg. Az önkormányzati dolgozók így lassacskán magukra maradtak, az ágazatban dolgozók bére pedig most már kilenc éve nem emelkedett, az áldatlan állapot miatt pedig állandósult a szakemberhiány.”