Posztkeresztény korszak – konstrukció, vagy létező jelenség?

„Orbán Viktor az elmúlt időszakban több alkalommal is használta a nyugat-európai társadalmi és szellemi viszonyok leírására a posztkeresztény jelzőt. Itt az ideje végiggondolnunk, mi is az a posztkeresztény korszak.

 A magyar miniszterelnök több közelmúltbéli megnyilatkozásából is kiolvasható, hogy az általa a nyugati társadalom, szellemi közeg és politika megközelítésekor használt a posztkeresztény jelző nem csupán egyfajta nemkívánatos minőség leírásaként szolgált, hanem koherens eszme(rendszer)ként tekint rá. A posztkeresztény korszakról való értekezés nem újkeletű, a 20. század végétől egyre élénkebb – de még mindig nagyon hiányos – diskurzus folyik e téma körül, a kormányfő kommunikációjában azonban mintha egyfajta ideológiaként azonosítaná a jelenséget, amikor arról beszél: a kontinens nyugati felén a politikusok (legalábbis meghatározó részük) jellemzően a posztkeresztény korszakban gondolkodnak és ezt mozdítják elő. S mivel a miniszterelnök a »posztkeresztény nyugatot« politikai kategóriaként használja, nem kultúrantropológiai, eszmetörténeti stb. megközelítésben, ezért célszerű azt politológiai szempontból (is) elemezni.”